Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

sok elmarasztaló jelzőt kapott a korabeli kritikusoktól, és a botrány jelezte, hogy az ekkor születő új művészeti formanyelv fé­nyében ez az alkotás már a „tegnaphoz", a letűnő stílusokhoz kötődött. A formák konfliktusa ezzel túlmutat önmagán — a keletkező modern stílus egyben az érvé­nyes, a „hivatalos" értékrend tagadását is hordozza. A korszak másik, hosszúra nyúlt pályáza­ta a Szabadságharc-szobor tragikus históri­ájához kapcsolódik. A szobor felállításáról 1886-ban hoztak közgyűlési határozatot, de a meghirdetett pályázat 1891-ben ered­ménytelenül zárult. Időközben vita folyt a szobor helyének megválasztásáról, és a köz­adakozással befolyó összeg is lassan gyara­podott. Csak 1903-ban hirdethettek újabb pá­lyázatot — ekkor már a Kossuth-szoborra is Nádler Róbert: A régi Városház tér 1890 körül akvarell Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok „A felépült középületek jól illeszkedtek a városi polgár ízlésvilágához... "

Next

/
Thumbnails
Contents