Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

gonics András, 1876, Szeged; Petőfi, 1882, Budapest) és portrékat készített (Kossuth, Pulszky, Izsó stb.). Iványi Grünwald Béla (1867-1940); festő, a nagybányai művésztelep alapító tagja, majd a 1910-es évek elején a Kecskeméti Művésztelep alapítója és vezéralakja. /V századforduló magyar festészetének egyik legjelentősebb alakja. Jámbor (Frommer) Lajos ( 1896— 1955); a Műegyetem elvégzése után Hauszmann és Alpár mellett dolgozott, ő volt a Történeti Csoport építkezéseinek művezetője. Utána Lechner munkatársa lett, ő készítette a kőbányai Szent László templom részletterveit. Néhány kiemelkedő budapesti (közös) munkájuk: Lederer palota (Bajza u. 42., 1902); Grósz sírbolt 1905; Kozma utcai temető; Gutenberg tér 3. bérház (1906) stb. Kabdebó) Gyula: Budapest Székesfőváros Építkezései. A Magyar Építőművészet különfüzete, 1913. december. Kacziány Ödön (1852-1833); festő, Barabás Miklósnál, majd Münchenben és Párizsban tanult. Eleinte humoros életképekkel, majd vallásos tárgyú kompozíciókkal jelentkezett. Római tartózkodása után egy sor fantasztikus, óriásszerű képet festett. Retrospektív' kiállítását 1932-ben rendezte meg a Műcsarnok. Kádár Béla (1877-1956); festő, kezdetben naturalista képeket festett, majd Rippl-Rónai hatott rá. Az 1920-as években az expresszionista absztrakció felé fordult. 1923-ban Berlinben a Sturm Galériában volt kiállítása. A magyar avantgárd jelentős alkotója. Kalivoda Kata (1883-?); festőművész, Deák-Ebner Lajos tanítványa volt a budapesti akadémián. Münchenben és Párizsban képezte tovább magát. Elsősorban zsánerképeiről ismert. Alapító tagja a Magyar Képzőművésznők Egyesületének (1908). Számos díjat nyert: Nemes Marcell-díj; Képzőművésznők díja, 1910; a Főváros díja, 1916. Karvaly József (1864-1928); festő, Budapesten Székely Bertalan és Karlovszky Bertalan tanítványa volt, majd Münchenben Hollósi Simon magániskolájában tanult. 1895-től állított ki a Műcsarnokban. Kimnach László (1857-1906); festő a Mintarajziskolában, majd Münchenben tanult Benczúr Gyulánál. A tabáni templom freskóit festette (Nagy Lászlóval). Katonaéletből vett jeleneteket állított ki a Műcsarnokban, és illusztrációkat is készített. Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1969. Kiss Géza (1878-?); építész, Párizsban tanult, majd Berlinben dolgozott, Bruno Mehring irodájában, 1902-1904 között. Hazatérve Körössy Albert irodavezetője lett. 1906-ban önállósította magát, majd 1909-ben társult Kőrössyvel. Néhány munkája: Budapest, Üllői u. 115/b., Brüll-ház (1908-09); Rákóczi u. 86. bérház (1909); Kristóf térő. (1910). Kolozsvári Szeszák Ferenc (18811919); szobrász Stróbl Alajosnál, majd Párizsban tanult. Egyik fő műve a nagyszalontai Arany János-szobor. Münchenben 1911-től állított ki. Kőnek Ida (1856-?); Budapesten, Münchenben és Párizsban tantôt, 1879-től szerepelt kiállításokon portrékkal, csendéletekkel, tájképekkel. ANemzeti Galériában, illetve a kassai és a pozsonyi múzeum-