Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

ban vannak képei, három oltárképet festett a köbölkúti templom számára. Kós Károly (1883-1977); építész és polihisztor (irodalom, politika, grafika, mezőgazdaság, stb.) A „Fiatalok" vezető alakja. Schulek Frigyes növendéke a Műegyetemen. „Mutermes" villákat épített Sztánán (Varjúvár) és Kolozsváron (Brétfűi ház). Kosztolányi Kann Gyula (1863— 1945); építész és festő, Budapesten és Münchenben tanult. Müncheni építészeti tanulmányai mellett Hollősy Simon festőiskoláját látogatta. Párizsban is folytatott festészeti tanulmányokat. Életművének nagy része festészeti vonatkozású, kevés épülete épült meg. Néhány megépült munkája: Budapest, Visegrádi u. 19., Hertzka-Milkó-ház (1904-1905), Budapest, Radnóti M. u. 9. sz. lakóház (1904-1905). 1910-ben Bécsben jelentette meg a kiváló Schroll Kiadó Architectonische Skizzen unci Studien című albumát. Lányi Dezső (1879-1951); szobrász, Budapesten, Bécsben, Párizsban és Brüsszelben tanult. 1904-től állított ki a Műcsarnokban, 1918-ban az Ernst Múzeumban, 1934-ben műterem-kiállítást rendezett. Főleg portrékat, karikatúra-szobrokat és síremlékeket készített. A harmincas évektől az USA-ban élt. Lechner Gyula (1841-1914); festő és műfordító. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1874-ig gyakorló ügyvéd volt. Ekkor szobrászattal és terrakottával kezdett foglalkozni, majd festményeivel szerepelt különböző fővárosi kiállításon. 1880-tól az Iparrajziskolában tanított. Lefordította Madách Az ember tragédiája című művét német nyelvre. Négy képe, amely Budapest emlékezetes épületcsoportjait ábrázolja, a Fővárosi Múzeumba került. Lechner Ödön (1845-1914); korának egyik legeredetibb, kiváló építésze, nagy hatást gyakorolt a magyar építészek fiatalabb generációjára. A „magyaros" szecesszió atyja ez idő tájt tervezte, építette például a Földtani Intézet székházát (1896-99) és a Postatakarékpénztár épületét (1899-1901). Ligeti Miklós (1871-1944); szobrász, tanulmányait Stróbl Alajosnál, majd Bécsben végezte. Portrékat, allegorikus zsánerszobrokat, épületdíszítő műveket és számos emlékművet alkotott. A Rodin stílusához kapcsolódó plasztikai formálás jelentős képviselője. Első figyelemteméltó alkotása a Rákász fiú. Fő műve az Anonymusszobor (1903). Megemlítendő a Dériné, a Béke kút (1916) és a Lovas tüzér emlékműve (1934). Madarász Viktor (1830-1917); festő. Jogi tanulmányokat folytatott, majd Bécsben tanult. 1856-ban első magyar képzőművészként Párizsban képzete tovább magát, ahol nagy sikereket ért el történelmi képeivel. Egyik legjelentősebb történeti festőnk. Maróti (Rintel) Géza (1875-1941); szobrász, építész és iparművész, Teles egyik legjobb barátja. Pályája elején elsősorban épületszobrászattal foglalkozott. Ö tervezte a velencei biennale magyar pavilonját (1909) és Ráth György síremlékét (1911). Az USA-ban és Mexikóban is dolgozott. Medgyes (Messinger) Alajos (18731942); építész, 1896-ban végzett a budapesti Műegyetemen, majd tanulmányait Párizsban folytatta. Flazatérte után elsősorban budapesti bérházak és villák terve-