Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - BERECZ ÁGNES Festők, mítoszok, Párizs
Párizs anekdotakincséről és Párizs kabaréinak és kávéházainak történetéről. 17 Párizs kultikus státusza a francia forradalomtól kezdve a város megnevezésében is megjelent — 1789-től Párizs mindig valaminek a fővárosa: a forradalomé, a művészeteké vagy a művészeké, az ízlésé és az irodalmi életé, a divaté vagy a 19. századé, és persze a világé. De mindenekelőtt a modernségé. Párizs nem egy város a sok közül, hanem Baudelaire festőjéhez hasonlóan, „a modemség hőse és működtetője" . Az a hely, amely forradalmakon és világkiállításokon keresztül látás, látvány és fogyasztás, érzékelés és tudás, művészet, politika és pénz modern referenciahálójának középpontjává, a 19. század fővárosává vált. Courbet és Manet legendája a hozzájuk hasonló művészmitológiákkal együtt fontos szerepet játszott abban, hogy a város a modernizmus metaforája lett. A művészmítosz a városmitológia szerves része, amely szövedékszerűen kapcsolódik a mindennapi élet gyakorlatához, rutinjaihoz, és helyszíneihez. Mítosz, amely egyszerre része és feltétele annak, hogy Párizs, a modern metropolisz, a létezésével cgyidőben konstruált Párizs-kép és az első modern művészeti világ megszületett. )/ August Cochin: Poris, sa population, son industrie. Paris, 1864.; Emil Gérards: Paris souterrain, 1909.,- Paul de Kock: La Grande Ville. Nouveau tableau de Paris. Paris, 1842.; Alexandre Privat d'Anglemont: Paris-anecdote. Paris, 1854.; Louis Veuillot: Les Odeurs de Paris. Paris, 1867.; Honoré-Antoine Erégier: Des classes dangereuses de la population dans les grandes ville (Londres-Paris). Paris, 1840.; Eugène Sue: Mystères de Paris. Paris, 1843.; Alphonse Alphand: Les Promenades de Paris. Paris, 1867-73.; Alfred Delvau: Histoire anecdotique des cafés et cabarets de Paris. Paris, 1862.; Victor Fournel: Ce qu'on voit dans les rues de Paris. Paris, 1864. stb. 18 Michel de Certeau: L'invention du quotidien. L'arts de faire. Paris, Gallimard, 1990.144. old.
