Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - BERECZ ÁGNES Festők, mítoszok, Párizs

politikai metaforának tekintjük, Courbet neve a barikádokkal, Manet-é a szalonok­kal fonódik össze. Míg Courbet az 1830-as ós az 1848-as forradalmi szervezkedéseknek is helyet adó Kelet-Párizs és a Latin-negyed kocs­máiban vagy az Andler sörözőben töltötte szabadidejét, addig Manet a Boulevard des Italiens elegáns irodalmi kávéházainak, a Café Bade-nak és a Café Tortoninak volt a törzsvendége, majd később a műterméhez közel eső Café de la Nouvelle-Athénes-ben és a Café Guerbois-ban tartott fönn asztalt Fantin-Latourral, Monet-val, Mallarméval és Caillebotte-tal együtt. Courbet baráti körének összejövetelei és együttléteinek színterei politikai szervezkedés jellegűek: akár valóságosan, akár látszólag, de a kons­piráció, a compagnonnage titkos szövedéké­nek részei. 14 Manet társaséletének formái ezzel szemben a nagypolgárság városi éle­tének reprezentatív rutinjaihoz, minden­napos gyakorlatához, éppen divatos formái­hoz tartoznak. De van-e, ami jobban jelzi a vidéki bo­hém és a párizsi Párizs-festő szociális kü­lönbségét, és ezen keresztül oly sok min­den mást is, mint a lakásuk és/vagy műter­mük címe? Nem is szólva az önálló műte­rem, a kettős cím birtoklásának kiváltságá­ról, amelyben vagy a hivatalos művészet közegeiben sikeres, vagy az eleve jómódú festőknek volt csak része. Courbet párizsi műteremlakása a már emlegetett, diákne­gyedbeli — mostanra romantikusan, akkor csak kényelmetlenül szűk utcán — rue n Walter Benjamin: i. m. is Victor Hugo: Actes et paroles. Œuvres complètes, Paris, 1934.1 6. köt., 1328. old. Idézi: Christopher Prendergast: Poris and the Nineteenth Century. Oxford-Cambridge (Mass.), Blackwell, Hautcfeuille-ön, a bal part kis kereskedé­sekkel, szegény diákokkal, keleti fűszere­sekkel, grisette-ekkel, kifőzdékkel és kocs­mákkal zsúfolt részén, a Boulevard St. Michel közelében volt. Manet — a festő­társai képein is sokszor megjelenő — Pont de l'Europe közelében, a jobb part új, Haussmann-házakkal szegélyezett, sugár­utakkal és boulevard-okksX tagolt előkelő la­kónegyedében töltötte élete nagyobb ré­szét. Mosnier (ma Berne) utcai műterme és a rue de St. Pétersbourg-beli lakása kö­zel esett Mallarmé rue de Rome-beli ott­honához, Gustave Caillebotte rue de Miromesnil-i műterméhez, a St. Augustin templomhoz, ahova nemcsak a Manet-csa­lád, de a Boulevard Malesherbes-en lakó Proust-család tagjai is jártak. Kinek a mítosza? A városába szerelmes Victor Hugo szerint Párizs „az egyetemes fejlődés csodás és rej­télyes motorja". 15 A városába hol szerelmes, hol Párizs-gyűlölő Baudelaire szerint Párizs „az egyetemes ostobaság központja és ki­sugárzása." Legyen Párizs bármilyen, szö­vegek, képek, útikönyvek, esszék és versek témája, művészmítoszok születésének he­lye, tudományos vizsgálódások, statiszti­kák és archívumok tárgya lett. írtak köny­vet Párizs illatairól, Párizs iparáról és kül­városairól, Párizs népességéről és látképei­ről, Párizs rejtélyeiről, veszélyes osztályai­ról, Párizs utcáiról, sétálóiról és sétányairól, 1992.49. old. 16 Előszó-terv A romlás virógoi-hoi. In: Charles Baudelaire: Les fleurs du Mol, Paris, 1993.267. old.

Next

/
Thumbnails
Contents