Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - BERECZ ÁGNES Festők, mítoszok, Párizs

Manet tetve az új Párizs, a modern metropolisz leltárszerű bemutatása, Haussmann munkálatainak vizuális összegzése. Az a Manet, aki „a párizsiak szokásait és sajátságait a legegyértelműbben személyesítette meg", megfestette az előkelő parisienm-i és a rongyokba öltözött bohém muzsikust, az utcai énekesnőt és az előkelő párizsi kurtizánt, a Mosnier utcai köszörűsr és Mallarmét, az 1867-es világkiállítás látképét és a Folies-Bergère bárját, Zolát és az abszintivót, a lóversenyt a Bois-ban, a csónakázókat Argenteuil-nél és a párizsi opera álarcosbálját, amely akár a műkritikus és komme de lettre Champfleury 1861-ben írott regényének, a La mascarade de la vie Parisiemienek a címlapillusztrációja is lehetne. Párizsiként — és nemcsak születésénél fogva akként — festette Párizst, úgy, ahogy Balzac, Victor Hugo vagy Zola írt róla. Párizs, a Concorde tér 1880-as evek Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár „Párizs a modern vizuális kultúra első nagyszabású, képek végtelen sorát inspirálé) témája... "