Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - WEHNER TIBOR Budapesti szoborművek

Melocco Miklós: Falon átrepülő apáca Kernács Gabriella: Melocco Miklós. Corvina, 1985 „... hallatlan érzékenységgel különleges leleménnyel, művészt bravúrral az évszázadokat átölelő városszövetbe illesztett varázslatos kis ezredvégemlék. " got alkotó — egyszersmind jelentéshordozó — furcsa pozíció. Tökéletes és furcsa: olyan ambivalencia, amely valamiképpen mégis harmonikus egységet teremt. A szobrász természetesen nemcsak a budai Várban járt el szuverén szabályrendszere szerint: mást csinált már pályakezdő periódusában, az 1961-et, a főiskolai tanulmányainak lezárási évét követő időszakban, mint kortársai: erről már az első jelentősebb munkák, az 1965-ös gellérthegyi Pelikán és az 1966-os győri Bartók-portré is ékesen tanúskodik. És aztán harminc-harmincöt év konvenció-tagadás és a figurativitás jegyében épülő, autonóm, öntörvényű szobrászat következett. Attckintésünket-számbavételünket kissé megnehezíti, hog)' Kernács Gabriella 1985-ös, a Corvina Kiadó gondozásában megjelent műhelytanulmányán kívül nincs Alelocco Miklós