Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000

közti határ képlékenységét, a két műfaj különbségének negligálhatóságát bizonyítja. Átalakítások Az emlékmű-átalakítás rendhagyó megoldásával (üzleti célú utóhasznosítás) találkozhatunk Csepelen, ahol a Tanácsköztársaság 61. évfordulóján áradott szikratávíróemlékműből — Vilt Tibor munkájából — autószalon lett. A Csepel-sziget bejáratánál épült ötvenkét méter magas acél adótorony azt a szikratávírót szimbolizálta, amelyen a kommün vezetői 1919. március 22-én hírül adták a világnak a magyar proletariátus győzelmét. A funkcióját veszített emléktoronyra — a mai kor igényeinek megfelelően — rádiótelefon-antennákat szereltek fel, a csúcsáról lekerült a vörös csillag, az alépítményt pedig — amelyet korábban az MHSZ használt — 1992-ben autószalonná építették át. A korábbi rendeltetésre csupán a gránitfalon felejtett emléktábla felirata utal. („Csepel Galéria és Helytörténeti Gyűjtemény. Első magyar rádióállomás emlékműve".) A homlokzatra, az egykori osztályharcos felirat helyére a forgalmazott autómárkák (Opel, Seat, Daewoo) világító emblémája került. Kerényi Jenő 1951-ben készült Osztapenko-szobra a Budaörsi úton, a főváros nyugati kapujában évtizedeken keresztül fogadószoborként jelezte Budapest határát. E funkciója pótlására a környékbeli autókereskedők 1993-ban, az emlékmű bontásakor kezdeményezték, hogy az üresen 12 Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. Buéopesti Negyed, 1999. nyár, 122. old. maradt talapzatra kerüljön az autósok védőszentjének, Szent Kristófnak a szobra. Varga Imrével el is készíttették a szobor tervét, amely hatalmas, keresztet tartó krómacél figura lett volna, alul, körben a jelképcserét szponzoráló autóscégek emblémáival. 3 Egy másik— hasonlóképpen bizarr — elképzelés szerint a szomszédos benzinkút üzemeltetői az Osztapenkoszobor felfújható mását szerették volna reklámemblémaként a benzinkút tetejére felrakni, hasonlóan ahhoz, ahogy az Essokutakat díszíti a gumitigris. Ezekből az őrletekből szerencsére semmi sem lett, a hely jelképi átformálása azonban továbbra is napirenden van. Hamarosan új arculatot kap a környék: a Szoborpark építészének, Eleőd Ákosnak a tervei szerint elkészül a Szent Kristóf-híd, egy zöldnövényzettel borított gyalogosátjáró, amellyel Budapest kapuja a monumentális és bombasztikus építmény helyett egy humánus gesztussal — az út fölött „lebegő", valószerűtlen „ligettel" — fogadja az érkezőket.

H 1989 előtt senki se gondolta volna, hogy a proletárdiktatúra kommunikációs emlékműve egyszer még kapitalista reklámhordozóvá válik, és a rendszerváltozás idején sem gondoltuk volna, hogy egy ledöntött politikai emlékmű egyszer még díszítőszoborként újrahasznosítható lesz. 1999-ben ez történt ilj. Szabó István alkotásával, amely 1975-től 1992-ig— míg le nem döntötték — Csillaghegy szovjet hősi emlékműveként funkcionált. A Fővárosi Közgyűlés határozata alapján lebontásra ítélt szobor eredetileg a Szoborparkba került volna. n A terv megtalálható a Budapest Galéria irattárában. Zsűriszáma: 129/1/93. u Eleőd Ákos: Memento park. Projekt-terv. 1999, kézirat.