Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000

gránitalakja vcgül a Szoborparkba került; a szobor helyén ma szökőkút működik.) A jelentéskioltás, idézőjelbe tétel másik — passzív — módját fogalmazta meg Wehner Tibor 1990-ben egy debreceni emlékmű-konferencián: „A kemény, gyilkos hazugságok helyett hirtelen kedvesen hazudozóvá váltak ezek a szobrok. Kompromisszumos megoldásra lenne tehát szükség: a központokban álló, a hatalmas, valóban környezetidegen művek szakszerű el-, illetve áthelyezése mellett a legtöbb művet a helyén kellene hagyni; lepje be őket a por, nője be a gaz, elhagyatottan, eredeti funkciójukat elveszítve, de eredeti helyükön őrizzék meg történetét, emlékét egy hazug, művészetpótlékokat gyártó korszaknak."

9 Wehner javaslata a gyakorlatban csak elvétve talált követőkre. Elterjedt megoldási formává vált ugyanakkor a meglévő emlékművek feliratának korrigálása, kiegészítése, és a régebbi emlékművek bővítése, átalakítása „kombinált emlékművé". Mátyásföldön az 1948-ban 1848-as centenáriumi emlékművé átalakított turulos, első világháborús emlékmű 1989-ben új feliratokat kapott: rávésték a második világháborúra és az 1956-os forradalomra emlékeztető évszámokat is. Az Orczy-kertben Vass Viktor 1928-as, Árpád-kori magyar vitézt oroszlánnal ábrázoló első világháborús tiszti emlékműve 1992-ben a második világháborúban hősi halált halt magyar tisztek emléke előtt tisztelgő feliratkiegészítést kapott. A kiegészítés nem igazi átalakítás, hiszen az eredeti rendeltetés nem szűnik meg, csak bővül. Es bár ez a fajta be1 Wehner Tibor: A hazugság emlékművei. Új Fonás, 1990/4., 110. old. avatkozás organikus változtatásnak tűnik, mégsem igazán szerencsés megoldás, hiszen alkalmas a történelmi megítélés különbségeinek egybemosására, sőt elfedésére, a stiláris anakronizmusról nem is beszélve. Jól példázza ezt Horvay János 1924-es műve, a Névtelen hősök emlékműve, amely 1924-ben visszakerült eredeti helyére, a Ludovika elé. A kőkoporsót tartó hátfal előtt Hungária ülő alakja látható, amint egy elesett tisztet tart a karjaiban. A talapzat hátoldalára 1993-ban, bajtársi adományból, a második világháború katonahőseinek emlékezetét megörökítő új domborművet helyeztek el, nem került viszont vissza az emlékmű eredeti, a felállítás körülményeit és a Horthy Miklós által történt felavatást megörökítő felirata. A felszabadulási emlékműveket közhelyszerű szimbolikájuk eleve alkalmassá teszi a jelentésmódosításra. Galambot eregető nőalakokból például egész szoborparkra valót lehetne összeállítani mind a fővárosban, mind vidéken. A pestszentlőrinci Kossuth téren 1970-ben állították fel Buza Barna nagyalakú, pyrogránit domborművét, amelyen egy kendőt lobogtató nőalak látható röpködő galambok között.

10 Az átalakításhoz mindössze a talapzatra applikált 1945-ös, fémből készült évszámot kellett kicserélni „PAX" feliratra. Kispesten és Budafokon a szovjet hősi emlékműből szintén békeszobor lett. A kispesti Városház (Lenin) téren Tar István 1960-as, galambot röptető, robusztus asszonyfigurájának, a budafoki Városház (Varga Jenő) téren Ungvári Lajos 1962-ben lo A művet Rajna György Budapest köztéri szobrainak katalógusa című munkája (Bp., 1989., 536. old.) tévesen Vilf Tibornak tulajdonítja.