Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000

készített kecses nőalakjának a talapzatáról tüntették el a magyar és cirill betűs adorációs felitatokat, utóbbi helyen magát az architektúrát is elbontva. A Ferihegyi úti Felszabadulási emlékparkban Laborcz Ferenc 1970-ben készült, stilizált galambokból felfűzött, geometrizáló kompozíciójánál a csillagot és a feliratokat távolították el, és a lecsiszolt oszlopra egy a második világháború elesettjeire emlékező feliratot véstek. Pestszentimrén a Címer utcai parkban Mártsa István 1976-ban felállított békegalambos emlékkövén csak az ötágú csillagot kellett lefaragni, és az 1945-ös évszám elé 1939-et vésni: máris kész volt a második világháborús monumentum. Ezeknek az alkotásoknak az átlényegülését a társadalmi emlékezetben még sokáig gátolja a korábbi rendeltetés terhes öröksége, hiszen a kívánt jelentésváltoztatást nem lényegi — vagyis nem materiális és esztétikai — változtatással szeretnék elérni. Áthelyezések A Fővárosi Közgyűlés hosszas előkészítés után 1991 decemberében döntött a Budapest köztereiről eltávolítandó politikai tartalmú szobrok, emlékművek sorsáról. Az eltávolított művek többségét az erre a célra létrehozott — Eleőd Ákos építész pályázatnyertes terve alapján kialakított — budatétényi Szoborparkba helyezték át.

11 Voltak művek, amelyeket véglegesen elbontottak, míg a határozat néhány mű esetében átalakítást, illetve temetői áthelyezést irányzott elő. így lett néhány szovjet hősi emlékműből temetői síremlék. Kocsis András 1947-ben készült, újpesti szovjet hősi emlékművét már 1990-ben elbontották. A nagyszabású emlékmű főalakját, a géppisztolyos, szovjet zászlótartó katonát (amelyet a Fővárosi Tanács 1986-ban még „minőségi cserével" újíttatott fel) a Megyeri úti temető szovjet katonai parcellájába helyezték át. Flasonló sors jutott a Vigadó téri szovjet hősi emlékműnek: Schall József vörösgránit alkotását darabjaira szedték, és a Rákoskeresztúri köztemető 215-ös parcellájába szállították, ahol újra összerakták. A karcsú obeliszk ma Vilt Tibor 1965-ben készült, Pesterzsébetről áthelyezett, kevésbé sikerült — széttárt karú, robusztus nőalakot ábrázoló — felszabadulási emlékművével kombinálva alkotja a főváros területén exhumált és újratemetett szovjet katonák közös síremlékét. A temetői másod felhasználás esete történt Rajk László egykori belügyminiszter utcajelző emléktáblájával: a Varga Imre által 1969-ben készített portrédomborművet az utcaátnevezést követően 1995-ben ifj. Rajk László a Kerepesi úti temetőbe szállíttatta, ahol a munkásmozgalmi panteonból all. parcellába áttemettetett apja síremlék-reliefjeként funkcionál tovább. A horizontálisan elhelyezett tábla „kimondottan disszonáns hatást kelt, mivel egykor egy falfelületre készült, és így teljesen más nézetre lett komponálva. A Rajk-dombormű sorsa mégis a síremlék és az emlékmű il A Szoborpark kiterjedt irodalmához lásd az 1. sz. jegyzetben jelölt katalógus bibliográfiáját. Website: www.szoborpark.hu