Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - RÓKA ENIKŐ Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum

Mivel Ernst gyűjteménye 1939-ben szétszóródott, a rekvirált műtárgyak kuta­tása során nem foglalkoztak vele. A pályájá­ra vonatkozó források hiánya is elriaszthat­ta a téma iránt érdeklődőket, de hozzá­járulhatott ehhez az utókor ítélete is: gyűj­teményének szemléletét elavultnak tar­tották. E gyűjtemény, mely a történelmet idealizálva, a nemzeti hősöknek és a kultú­ra jelentős alakjainak arcképeit, relikviáit a 19. századi profán kultuszok szellemében mutatta be, a modern művészet fejlődésé­nek gyökereit kereső, lineáris művészet­történetírás számára retrográdnak tűnt. Ma, amikor a historizmus jelentőségében senki sem kételkedik, amikor a kultusztör­ténet irodalomtörténészeket, művészet­történészeket, művelődéstörténészeket egyaránt foglalkoztat, e historizáló gyűjte­mény megítélése is átértékelést igényel. Eddig csak Ernst művészetpolitikai mun­kásságát, modern művészetpártfogói szere­pét méltatták, de azt, hogy a 19. századi történeti festészet és a modern áramlatok nála a folyamatosságot jelentik, és tevé­kenységének e két, archaikusabb, illetve modernebb szférája nem egyszerűen ellen­tétes, hanem egységbe foglalt ideológia ré­szeit képezik, csak kevesen ismerték fel. 2 Családi háttér Mivel személyes és családi dokumentu­mok nem maradtak ránk — legalábbis ed­dig nem kerültek elő — a családi háttérre és a korai évekre vonatkozóan későbbi visszaemlékezésekre, újságcikkekre, illet­ve néhány levéltári adatra kell hagyatkoz­nunk. A visszaemlékezések közül talán a legérdekesebb az az 1941-ben megjelent kis könyv, melyet egy Valér Grant nevű szerző adott közre, és amely Ernst életútját kíséri végig 3 . Az írói álnévlexikon feloldása szerint Grant Valér neve mögött egy Grünvvald Valéria nevű szerző állt, akiről a családi ingatlanok kutatása során kiderült, hogy Ernst Lajos unokahúga volt' 1 . Grant Valér alias Grünvvald Valéria szerint Ernst Lajos 1872. április 20-án született az Üllői út egyik régi házában, apja Ernst Mór, zsidó származású lisztkereskedő volt. Más forrá­sok vagyonos pesti nagyvállalkozóként és ingatlantulajdonosként emlegették, de voltak, akik egyenesen uzsorásnak tartot­ták 5 . Felesége, Steiner Róza három gyer­meket hozott a világra: Sándort, Paulát és Lajost. Gyermekei jövőjét az atya kereske­delmi ügyletei mellett jó ingatlan-befekte­tésekkel igyekezett megalapozni. 1877. és 2 Sinkó Katalin: A magyar műgyűjtés 1850 után — a magángyűjtemény! kiállítások tükrében. In: Válogatós magyar magángyűjteményekből. Magyar Nemzeti Galéria, Katalógus, Bp„ 1981.16-17. old. 3 Volér Grant: Ernst Lajos. Bp., é.n. (1941) 1 Budapest Főváros Levéltára (ezentúl BFL) VII. 12/D Pesti telekkönyvek Damjanich utca 26/b. Ezt az ingatlant 1914-ben vásárolta Ernst Mór és felesége, Steiner Róza. Ernst Mór halála után a három gyermek, Ernst Lajos, Ernst Sándor és Grünvvald Vilmosné Ernst Paula örökölte. 1915-ben a testvérektől és a fele részt birtokló anyától Grünwald Vilmos megvette a telket és a rajta álló házat. 1917-ben Grünwald Vilmos meghalt, és az ingatlan tulajdonjogának fele Ernst Paulám, másik fele két kiskorú gyermekükre, Grünwald Andorra és Valériára szállt. 5 Pesti Hírlap, 1937. április 14.5. old,- Interjú Frankel Józseffel. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet (ezentúl MTA MKI) Adattára AAKCs C-l-150/3.1 78. old.; Bende János: A művészeti egyesületek története. Kézirat. MTA MKI Adattár MDK C-ll-20.194. old.

Next

/
Thumbnails
Contents