Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918
szeti nevelési célként — azóta sem fogalmazódott meg. Gyűjtési koncepciók 1910 körül — a Városháza nagyszabású tervei A művészeti vásárlásokban a változások ellenére 1909 után is jól követhető a historizmushoz sorolható és a modernebb irányzatokat képviselő alkotások párhuzamos gyűjtése: 1910 körül több alkalommal is sor kerül Székely Bertalan, Dudits Andor, Pentelei Molnár János és Hegedűs László képeinek, Róna József szobrainak vásárlására. Változik azonban a városképeket készítő festők köre: Perlrott Csaba Vilmos, Undi Mariska és Gerritsen Vilmos festi meg Budapest egy-egy jellemzőnek vagy érdekesnek ítélt részletét, épületét, s a döntéshozók figyelme már a korszak fiatal nemzedékének munkáira is kiterjed. Agyűjteményfejlesztésben Márffy szerepe ekkor is jól érzékelhető. Természetes, hogy szakértői feladatkörében is irányadók voltak azok az eszmék és törekvések, amelyek művészi pályájára hatottak, és amelyek alkotásaiban tükröződnek. S ha elképzelései nem érvényesülhettek is teljes mértékben — hiszen a döntések Bárczy „agytröszt"-jében születtek—, Márffy e terület meghatározó szereplője lett. Az 1910-es évek elején bekövetkezett váltás minden bizonnyal befolyásának köszönhető. w BFL IV. 1407/b. 48635/1912-eln.; 13829/1912-eln. « 1912. február 9. BFL IV. 1 407/b. 21255/1912-eln. so Zuboly: A Fővárosi Múzeum új igazgatója. Pesti Napló, 1912. augusztus 11. 5-6. old. Idézi: K. Végh Katalin: A BTM első fél évszázada 1887-1938. Bp., 1988.43-44. old. Csánky egyre Az iratok alapján egyértelmű, hogy a vásárlásokat ekkor már a — Wildner Ödön vezetésével önállóvá vált — Szociálpolitikai és Közművelődési ügyosztály kezdeményezte. 1912 februárjában került a tanács elé Wildner Ödön előterjesztése, amelyben arra tett javaslatot, hogy a Fővárosi Múzeum alkalmazza Csánky Dénest, a fiatal festőművészt. Az indoklás szerint Kuzsinszky Bálint igazgató egyetemi tanári elfoglaltsága miatt szükség van egy „szakszerűen képzett" helyettesre, aki a múzeum fejlesztési terveinek kidolgozásában is közreműködhet. Csánkyt Wildner azért tartotta alkalmasnak, mert a műemlékek országos bizottságának titkáraként, illetve korábban a fővárosi múzeumi ügyek referenseként „bebizonyította, hogy úgy intelligenciájánál, mint szakképzettségénél fogva kiváló munkaerő" 48 . A javaslat alapján a tanács „a ...múzeumi vezetőhelyettes tennivalóinak ellátására ...egy ideiglenes hivatalnoki állást engedélyez", s annak betöltését a polgármester hatáskörébe utalja. Bárczy már a következő nap intézkedik: február 15-étől az állásra dr. Csánky Dénest alkalmazza 49 . A fiatal festő kinevezése közéleti vihart kavart, s a téma a sajtóban is megjelent: a háttérben „baráti beavatkozást", személyes kapcsolatokat sejtettek. 50 A valódi okok azonban — amint a fővárosi mecenatúra áttekintéséből kitűnik — nem ezek voltak. A különleges értékké vált képzőművészeti gyűjtemény megcsillantotta a lehetőséget, hogy a főváros önálló galériát magasabbra ívelő pályafutása később is bírálatok tárgya volt. Lásd Flek Artúr: Csánky Dénes portréja. In: Az újság, 1935. július 10., 7. old. In: Elek Artúr: Művészek és műbarátok. Szerk.: Tímár Árpád. Bp., 1996.202-204. old.
