Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

hozzon létre, s ezt a tanács 1912-ben hivatalosan is tervei közé iktatta.

51 Ez szükségessé tette a gyűjtés struktúrájának átgondolását, s a városvezető elit gyors ütemben kívánta bővíteni kortárs képzőművészeti gyűjteményét. A célkitűzésből következett, hogy a főváros szakértői jelöljék ki a fejlesztés irányát és a gyűjteménygyarapítás szempontjait is. Csánky belépésével ezek a tervek szabadabb utat kaptak, hiszen Kuzsinszky Bálint horizontja csak a főváros történeti értékeinek megőrzéséig terjedt. A Wildner Ödön vezette új ügyosztály létrejöttével — s jelentékeny anyagi ráfordítással — az óhajtott cél, az önálló galéria immár belátható közelségbe került. Nyitás az új irányzatok felé — a Képtár kialakulása Ezt követően gyors ütemben indul meg a kortárs képzőművészet alkotásainak gyűjtése. A korszakban egymást követik a kiállítások, ahol a főváros rendszeresen vásárol, de figyelme az alakuló művészeti egyesületekre is kiterjed. 1912-ben kerül be Mednyánszky László Mocsár című tájképe, Jávor Pál egy városképe, Pór Bertalan: Kompozítió terv című olajfestménye, de vásárol az „Ifjú művészek" kiállításáról is. Több alkalommal válogatnak a Művészház kiállításainak anyagából is. Az 1909-ben alakult Művészház, amelynek tevékenységében alapító tagként vesz részt a főváros, „gyűjtőhelye a holnap, a holnapsi Guthi Imre: Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató. Bp., 1913-1915.1. rész, 79. old. 52 Lyka Károly: Festészeti életünk a Millenniumtól az első után stílusainak és művészeinek" . Itt szerepelnek először az avantgárd irányzatok képviselői, köztük a magyar aktivisták is. A gyűjtés során érzékelhető, hogy friss szemmel fedezik fel az új és új tehetségeket. A beszerzéseket ez idő tájt a sokoldalúság, a stílusok közti tudatos választás és igen jó kvalitásérzék jellemzi. A kor változatos, sokszínű művészeti életében több kristályosodási pont is található, de a városháza megbízásából tevékenykedő gyűjtők figyelmét egyetlen jelentős irányzat sem kerüli el. Az 1912 és 1914 közti időszak különösen figyelemreméltó. A vásárlások nagyságrendje sokszorosan felülmúlja a korábbi időszakét, s a művek színvonala is kiemelkedő. A főváros művészeti közélete igen élénk. A Nemzeti Szalonban egymást követik az ój stílusáramlatok (kubizmus, expresszionizmus) legjelesebb alkotóinak kiállításai — sa közönség 1912-ben az olasz futuristák műveivel is megismerkedhet. Ez egyben az Ernst Múzeum alapításának éve is. A gyűjtemény rohamosan gyarapodik a legmodernebb irányzatokat képviselő alkotásokkal: Czigány Dezső Onarckép-c, Vedres Márk Táncoló lány című szobra, Medgyessy Ferenc egyik bronz reliefje, Beck Ö. Fülöp alkotásai, Galimberti Sándor Csendélet című olajfestménye és Bálint Rezső több műve kerül ekkor a főváros tulajdonába. A vásárlások sorát áttekintve azonban érzékelhető, hogy a kiválasztásban szerepet játszottak a XIV. ügyosztály más tagjai — s a főváros vezetői is —, akik azzal az világháborúig (1896-tól 1914-ig). Bp., 1953.25. old.; BFL IV. 1407/a 130118/1912-XIV.