Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

s a tervezett csataképpel csaknem az egy­kori valóságos jelenetet kívánta felidézni. 0 A megjelent pályázat végül tágabb teret nyújtott a művészi alkotómunkához, s az új előírás szerint a bíráló testület felerészben gyakorló művészekből állt. A zsűri összeté­tele mégis a Képzőművészeti Bizottság el­képzeléseit tükrözte, és a szakértők kivá­lasztása is jelölésük alapján történt: a bi­zottsági tag Benczúr Gyula és Stróbl Alajos mellett Székely Bertalan, Feszty Árpád és Kriesch Aladár foglalhatott helyet a testü­letben. Kilenc szobrász nyújtotta be pályázatát, s a művészek kísérő leveleiből kitűnik, hogy követték az elvárásokat: a forradalom felmagasztalása lett a legfőbb cél, feledve az elmúlt félszázad eseményeit, az időér­lelre kompromisszumokat, Hentzi tábor­noknak a magyar-osztrák kapcsolatokban még akkoriban is irritáló szerepét. A zsűri azonban a pályaművek egyikét sem érde­mesítette győztesnek, csak második és har­madik díjat adott ki. A pályázat tehát 1904-ben eredménytelenül zárult. A téma ezzel, úgy tűnt, lekerült a főváros napi­rendjéről. A polgármesterré előlépett Bárczy azon­ban nem nyugodott bele a kudarcba, tele volt tervekkel, elképzelésekkel. Művészet­pártoló hajlamai már (közoktatásügyi) ta­nácsnoki működése idején kibontakoztak, de akkorra láthatóvá vált, hogy a városvezető réteg is támogatja törekvéseit. Budapest modernizálását, ój arculatának kialakítását célzó terveiben kiemelt helyet kapott a me­cénási szerepkör gyakorlása. Bárczy önállóan 20 BFL IV. 1407/b. 2821/1901 -VII., 4. old.; 112725/1903-VIL, 1-3. old. 21 Sinkó Katalin: A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In: intézkedett, és — bizonyára előzetes kon­zultációk után — úgy döntött, hogy Vágó Pált kéri fel a Budavár 1849-es visszavételét ábrázoló festmény elkészítésére. Vágó a korszakban az akadémikus festé­szet ismert alakja volt. Művészeti tanulmá­nyait nagyrészt Münchenben, Wagner Sán­dor iskolájában végezte, hírnevét a monu­mentális történeti alkotások alapozták meg. 1895-ben ő készítette el a tervezett, végül meghiúsult millenniumi történeti menet vázlatterveit 21 , és részt vett a Feszty-körkép alkotásában is. Bárczy 1906 októberében megbízást ad számára, s Vágó ekkor készíti el művének tematikáját, amelynek megfogalmazása ideológiai célokat tükröz: a kép „az emberi érzéseknek, a hazafias lelkesedésnek be­szél [a szabadságharcról], ... hol a nemzet hadi erénye, a magyar emberanyag klasszi­kus hősiessége megnyilvánul".' 2 A festmény vázlata 1907-re készül el. A Képzőművészeti Bizottság tetszéssel fo­gadja, de a főváros súlyos pénzügyi helyze­te miatt nem javasolja a kivitelezést. Bárczy azonban nem engedi ejteni a tervet. A pénzügyi gondok rendezésével párhuza­mosan a mecénási szerepkör minden ko­rábbinál nagyobb arányú kiterjesztését ter­vezi a készülő beruházási program kere­tében, ily módon a festmény költségei is biztosíthatók. 1908 novemberében külön­bizottságot hív egybe a vázlat elbírálására, amely kisebb változtatásokkal javasolja a mű elkészítését. Ezt követően már a Kép­zőművészeti Bizottság és a tanács is java­solja Vágó Pál megbízását, amely 1909-ben Zádor Anno (szerk.:) A historizmus művészete Mogyorországon. Bp., 1 993., 142-143. old. 22 Vágó Pál bele. BFL IV. 1407/b. 2821/1901-VII.

Next

/
Thumbnails
Contents