Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918
s a tervezett csataképpel csaknem az egykori valóságos jelenetet kívánta felidézni. 0 A megjelent pályázat végül tágabb teret nyújtott a művészi alkotómunkához, s az új előírás szerint a bíráló testület felerészben gyakorló művészekből állt. A zsűri összetétele mégis a Képzőművészeti Bizottság elképzeléseit tükrözte, és a szakértők kiválasztása is jelölésük alapján történt: a bizottsági tag Benczúr Gyula és Stróbl Alajos mellett Székely Bertalan, Feszty Árpád és Kriesch Aladár foglalhatott helyet a testületben. Kilenc szobrász nyújtotta be pályázatát, s a művészek kísérő leveleiből kitűnik, hogy követték az elvárásokat: a forradalom felmagasztalása lett a legfőbb cél, feledve az elmúlt félszázad eseményeit, az időérlelre kompromisszumokat, Hentzi tábornoknak a magyar-osztrák kapcsolatokban még akkoriban is irritáló szerepét. A zsűri azonban a pályaművek egyikét sem érdemesítette győztesnek, csak második és harmadik díjat adott ki. A pályázat tehát 1904-ben eredménytelenül zárult. A téma ezzel, úgy tűnt, lekerült a főváros napirendjéről. A polgármesterré előlépett Bárczy azonban nem nyugodott bele a kudarcba, tele volt tervekkel, elképzelésekkel. Művészetpártoló hajlamai már (közoktatásügyi) tanácsnoki működése idején kibontakoztak, de akkorra láthatóvá vált, hogy a városvezető réteg is támogatja törekvéseit. Budapest modernizálását, ój arculatának kialakítását célzó terveiben kiemelt helyet kapott a mecénási szerepkör gyakorlása. Bárczy önállóan 20 BFL IV. 1407/b. 2821/1901 -VII., 4. old.; 112725/1903-VIL, 1-3. old. 21 Sinkó Katalin: A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In: intézkedett, és — bizonyára előzetes konzultációk után — úgy döntött, hogy Vágó Pált kéri fel a Budavár 1849-es visszavételét ábrázoló festmény elkészítésére. Vágó a korszakban az akadémikus festészet ismert alakja volt. Művészeti tanulmányait nagyrészt Münchenben, Wagner Sándor iskolájában végezte, hírnevét a monumentális történeti alkotások alapozták meg. 1895-ben ő készítette el a tervezett, végül meghiúsult millenniumi történeti menet vázlatterveit 21 , és részt vett a Feszty-körkép alkotásában is. Bárczy 1906 októberében megbízást ad számára, s Vágó ekkor készíti el művének tematikáját, amelynek megfogalmazása ideológiai célokat tükröz: a kép „az emberi érzéseknek, a hazafias lelkesedésnek beszél [a szabadságharcról], ... hol a nemzet hadi erénye, a magyar emberanyag klasszikus hősiessége megnyilvánul".' 2 A festmény vázlata 1907-re készül el. A Képzőművészeti Bizottság tetszéssel fogadja, de a főváros súlyos pénzügyi helyzete miatt nem javasolja a kivitelezést. Bárczy azonban nem engedi ejteni a tervet. A pénzügyi gondok rendezésével párhuzamosan a mecénási szerepkör minden korábbinál nagyobb arányú kiterjesztését tervezi a készülő beruházási program keretében, ily módon a festmény költségei is biztosíthatók. 1908 novemberében különbizottságot hív egybe a vázlat elbírálására, amely kisebb változtatásokkal javasolja a mű elkészítését. Ezt követően már a Képzőművészeti Bizottság és a tanács is javasolja Vágó Pál megbízását, amely 1909-ben Zádor Anno (szerk.:) A historizmus művészete Mogyorországon. Bp., 1 993., 142-143. old. 22 Vágó Pál bele. BFL IV. 1407/b. 2821/1901-VII.
