A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

FAZEKAS ESZTER „Ez egy huzatos és kalandos hely"

szórakozni, elfelejteni varrónő anyja örömtelen, szolgai világát, cérnával teli szobáját, s nem tulajdonít jelentőséget futó kalandjainak a jampecokkal a Fekete Rigóban (a korabeli helyi kisvendéglőben). A kiskatona Marci viszont csak rá gondol. Eltérő életfelfogásukkal, a mindent tudó lakók intrikáinak, beszélgetéseinek sűrített ábrázolásával Máriássy hamis erkölcsi ideálokat, szexuális tabukat támadott. A beszűkült élettér és mozgási, cselekvési lehetőségek kifejezője a film városképe. A házban — szűk terekben, a gangos körfolyosón — hosszan körbemozgó, érzékeny közelikre koncentráló kamera a bezártságot, a fullasztó felettes ént írja le. A szetelmesek már nem is tudják máshol elképzelni életüket, de vágyakoznak. Egyetlen boldog pillanatuk van, amikor a második búcsúzás előtt csöndben ülnek az esti félhomályban a Műcsarnok lépcsőjén, és nézik a locsolókocsit. Előttük a kiürült, hatalmas Hősök tere — a „nyílt város". Az ábrázolás ennek ellenére sem azt érezteti, hog)' a ház lakói elvágyódnak innen, hanem hogy a maguk szabta világ keretei között saját lelkiismeretük szava szerint és nem az előítéletek alapján szeretnének élni. A Külvárosi legenda színhelye angyalföldi, jellegzetes peremkerületi gangos proletárház, szoba-konyhás lakásokkal. Máriássy és felesége, a forgatókönyvíró Máriássy Judit a munkásosztály kesetves korabeli életkörülményeiről szeretett volna filmet készíteni. Eredeti forgatókönyvüket a cenzúra nem fogadta el, ezért kénytelenek voltak áthelyezni a cselekményt a harmincas évekbe. Hőseik alkalmazottak, lumpenek, egy-két / Máriássy Judit: Légy a pohárban. Irodalmi forgatókönyv, 1957. (Máriássy-hagyaték, Magyar Nemzeti Filmarchívum, kézirattár) munkáslány, gyerekek, ők azonban már mind elvágyódnak valahova — ahogy a József Attila-versek alanyi figurája is. A budapesti helyszínek expresszív fényképezése élesen kiemeli a realitás és a vágyak kontrasztját. Ambrus Pista (Tordy Géza), a jóképű, jó kedélyű villamoskalauz sohasem tapasztalt érzéseket, részvétet, gyengédséget él át, amikot szeretőjével kilesi, mint veri a részeges tengerész-férj a némán tűrő, törékeny Annust (Törőcsik Mari). A két lepusztult szoba-konyhát csak egy kopott függöny választja el. Ezek a környezetében nem létező érzések vezetik a férfit Annushoz. Gyengédséggel, figyelmességgel halmozza el a lányt. Annus elkíséri a Zugligetbe induló villamoson. Nézik a villanegyed elegáns házait, a kovácsoltvas kaput, a gesztenyefasort, a remízt, a Szép Ilona vendéglőt, így élik meg — legalább képzeletben — hirtelen kibontakozó, reménytelen szerelmüket. Az 1956-os forradalmat megörökítő felvételek drámai dokumentatív erővel rögzítik az eseményeket. Maga a város lett a főszereplő. Megrázó felvételeken látjuk a Margit-hídon vonuló tömeget, a Batthyányszobornál zajló tüntetést, a Kossuth-szoborhoz kígyózó hatalmas tömeget és a harcokat. A romos Rádiót, a meztelen bordájú körúti házakat, a Hősök terén vonuló tankokat, a fegyveres összecsapásokat, az utcán heverő halottakat. A forradalom leverése után a filmgyártás területén a kulturális élet más ágazataihoz képest nem voltak sorozatos, személyeket érintő megtorlások. Inkább egyes filmeket büntetett a diktatúra. De az 1957-ben léta Magyarország lángokban, Magyarországi események 1956-ban (Szlovák anyag) Magyar forradalom, 1956 (Mikó-anyag)