A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
zaikkockáinak rendezett-rendezetlen egysegében. Dáloky filmjében olyan kevéssé fontosnak látszó fővárosi részleteket is bemutatott (s ezzel egyidejűleg dokumentált is), mint a Szürketaxi vállalat központi garázsa, a neonreklámok fényében zajló éjszakai élet vagy a legendás hírű Nagymező utcai Arizona mulató, amelyről ez az egyetlen autentikus, tiportszetű filmfelvétel. Szintén a Filmirodában készült néhány évvel korábban László Sándor zenés kisfilmje, a Magyar triangulum, amelyben a rendező három egymástól különböző zenei stílust szerepeltetett. Az egyik ezek közül egy akkoriban divatos tánczene, az angolkeringő volt, amelyet maga a rendező komponált Ilniczky László szövegété Almaim királya: Budapest címmel. A kor ízlésének megfelelően férfi énektrió (Weygand Tibor, Szabó Miklós és Melha Kálmán) adta elő a dalt, amely a zenei anyagra vágott budapesti montázzsal azóta is sokszor idézett, hangulatos ős-klip. A magyar dokumentumfilm történetének természetesen nem ez az egyetlen olyan zenés kisfilmje, amely pusztán Budapest és egy sláger kedvéért jött létre. Ilyen az a Lánchíd című 1946-os kisjátékfilm is, amelynek ugyan tötténete nem nagyon volt, hacsak nem magának a címszeteplő műtárgynak a történelmi sorsa. Erről énekel ugyanis a filmben a kor egy nagy és egy sokkal kisebb sztárja, Jávor Pál és I Iertelendy Hanna, akik számára a IHamvadó cigarettavég kamponistája, Hegedűs Tamás írt szívhez szóló, ám elviselhetetlenül vontatott balladát. Ezt a kesergő és helyenként hamisan énekelt dallamot festik alá Gyuricza János « Magyar Film, 1939.6. sz., 1939. március 25.12. old. 11 Magyar Film, 1 941.27. sz., 1941. július 5.8. old. felvételei a romos Lanciádról, amelyeket helyenként aprólékos trükkmunkával úsztat át a híd korábban készült archív képsoraiba. „8570 mozi vetíti egy amerikai filmriporter Magyarországról készült felvételeit" 40 — adta hírül büszkén 1939 tavaszán a filmszakma hivatalos lapja, -à Magyar Film. A név nélkül megjelent cikkből megtudhatjuk, hogy a „The Marche of Time" amerikai filmvállalat európai képviselőjének budapesti látogatása jóvoltából készült film a magyar fővárosról, amelyet a későbbiek során az angol nyelvű kommentárok mellett elláttak francia, spanyol és holland kísérőszöveggel is, így Amerika csaknem valamennyi moziján kívül Európa-szerte is vetítették a filmet. Egy két évvel későbbi információ szerint az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1941. június 22-28-ig tattott ülésein „külföldre vinni engedélyezett" egy 105 métetes kisfilmet, amelyet az amerikai Fox filmgyár készített, és amelyet a Budapesti képek az állatkertből, II. rész címmel láttak el. 41 E két amerikai produkcióról nincsenek további információink. Az amerikai produkcióban készült Budapeströvidfilmekből Magyarországon jelenleg egy hozzáférhető csupán: az iVlGM által a harmincas évek vége felé forgatott Beautiful Budapest című kilencperces kisfilm, amelyet az operatőr (Winton G. Hoch) színes Technicolor anyagra forgatott. A James A. Fitzpatrick Voice of the Globe című turisztikai sorozatának egyik darabját képező film igazán nagyszabású alkotás a ránk maradt Budapest-filmek sorában. Nem csupán még ma is élvezhető színvilága teszi fon42 A Magyar Filmintézetben Jündéíszép Budapest ám alatt található meg a film.
