A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
1686-ig, valamint a Képek Budapest történetéből 1686-tól napjainkig című filmeket, és részletesen közli a tartalmukat. 35 A kétrészes, néma oktatófilm közel negyven felirat segítségével kíséri végig a főváros történelmét, az illírek és kelták kultúrájától egészen a bécsi döntésig. 1 lasonló tematikával próbálkozott néhány évvel korábban Paulovics Mihály filmgyártó és operatőr, valamint Budapest egy másik híres fotográfusa, Karbán József, aki a némafilm idején Fejős Pál, Deésy Alfréd és Uher Ödön operatőre volt. (Róla egyébként még azt is megjegyzi büszkén a szakirodalom, hogy „1930-ban Barcelonába ment, ahol két műterem technikai felépítésében vett részt." 36 ) Filmjük, amelyről most szó van, a harmincas évek végén keletkezett és egy kultúrfilm-sorozat darabja volt, amely az Ismerd meg hazádat! címet viselte. Nem tudni, hogy a sorozatnak 1945-ig pontosan hány darabja készült el. Budapest műemlékei című negyedórás hangos kultúrfilmjük szép sikert aratott a szakmai körökben. Olyannyira tetszett a szakmai közönségnek, hogy az 1939 őszén megtendezett Lillafüredi Nemzeti Filmhéten (amelyet nyugodtan tekinthetünk akár a legelső hazai filmszemlének is) ezüst serleggel jutalmazták. A Kovács és Faludi Filmlaboratóriumban gyártott film képsora alatt a korszak legendás rádiószpíkere, Pluhár István mondja az összekötő szöveget, amely időben és tétben egyaránt plasztikusan vezet végig a főváros szinte valamennyi, azóta már részben eltűnt épületdokumentumát érintve, bemutatva. A 35 Budapest Székesfőváros Oktatófilmjei írásban 1-260-ig. Budapest Székesfőváros kiadása, 1943.342-348. old. 3d Filmlexikon. Szerkesztették: Castiglione Henrik és Székely Sándor. lelkes „tátlatvezetés" nem hagyja ki azokat a várostötténeti érdekességeket sem, amelyeknek gyökete esetenként a barokk korba nyúlik vissza. Paulovics és Karbán filmszalagján olyan, ma már talán nem is látható épületek és városrészek dokumentálódtak eredeti formájukban, mint a Kiscelli kastély, Óbuda régi lakóházai vagy a Tabán. Tematikailag talán ehhez a filmhez áll a legközelebb Gyuricza János kisfilmje, a Hit és művészet, amely néhány évvel később, 1943 táján készült a Filmirodában. A kisfilm, amelynek csupán egy másolásra sajnos alkalmatlan 16 mm-es kópiája maradt fenn, Fáy Béla 37 batiton hangú kísérőszövegével Budapest szinte valamennyi templomát bemutatja. A ránk maradt több órányi, Budapestről szóló filmanyagban ez az egyetlen olyan film, amelyben akár csak néhány másodpercig is, de látható a 20. század történelmében különféle szerepeket betöltő Regnum Marianum templom a mai Dózsa György úton. Ebhez a filmhez hasonlóan „kellemesen didaktikus" alkotás a Budapest ipa/'/ mű/t/a című rövidfilm is, amelynek bemondója szakavatott ember volt: Dr. Felkay Ferenc, „Budapest Székesfőváros Tanácsnoka". A számos, Budapesttel foglalkozó oktatófilm mellett — amelyek közt egyébként olyan érdekességeket is találunk, mint a Budapest hegyei című háromrészes sorozat, vagy a főváros csatornázásával, áramellátásával és kereskedelmével foglalkozó különálló filmek— készültek ekkoriban olyan művészi ihletettségű filmek is, amelyeket a M. Kir. Országos Külkereskedelmi Hivatal számára forgattak. Ilyen volt Budapest, 1941.279. old. 37 Fáy Béla, aki eredetileg színész volt, számos sikeres kultúrfilmnek volt bemondója, sőt rendezője is.
