A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár

a két háború között készült kultúrfilmek egyik legnagyszerűbb alkotása, a Budapest fürdőváros című 1935-ös film is. A tízperces (ma így mondanánk) „referenciafilmet" a „Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizott­ság" megbízásából Somkúti István ren­dezte és fényképezte, művészeti vezetője Kandó László festőművész volt, a kísérő­zenét pedig az 1939-ben Amerikába kiván­dorolt kitűnő tehetségű László Sándor szerezte. Siketé nem is maradt el. A film, amely a Külkereskedelmi Hivatal jóvoltá­ból eljutott Németországba, Angliába, Olaszországba és Európa más országaiba, még elkészülésének esztendejében érmet nyert a comói filmversenyen. „Ezek a sike­rek sokkal többet jelentenek, mint a gyár­tók munkájának elismerését. Jelentik azt, hogy mint nemzetközi díjat nyert filmek, elhelyezhetők a külföldi filmpiacon, és így a külföld mozilátogatói időnként művészi kultűrfilmeken keresztül szerzenek elő­nyös benyomásokat hazánk értékeiről." 38 Hazánk és fővárosunk értékeit termé­szetesen nemcsak mi, hanem számos ide látogató turista is megörökítette filmkame­rájával. Már a harmincas évek elejéről isme­rünk olyan Budapest-kisfilmeket, ame­lyeknél a gyártást finanszírozó cég mögött nem hazai érdekeltség állt. Ilyen például az 1932-ben készült Budapestsymfoniája című „zenés hangulatkép is", amelynek rende­zője az az Adolphe Osso, aki ebben az esz­tendőben a Hunniában több filmet is gyár­tott. „A Hunnia sokat köszönhet ennek a filmgyártó vállalatnak, mett az Osso-Film kiegészítette a gyár akkor hiányos lámpa­parkját, és munkájával nagyban hozzájárult 38 Magyar Film, 1939.1. sz., 1939. február 18.15. old. ahhoz, hogy a magyar filmgyártás megin­duljon" 39 — írta néhány évvel később a Filmlexikon a francia cégről, amely olyan filmeket készített Budapesten, mint Fe­jős Pál Tavaszi zápor-a, vagy Székely Ist­vántól a Repülő arany. A cég budapesti han­gulatképei remekül sikerültek, amiben nagy szetepe volt elsősorban az operatőr­nek, Curt Courantnak és a nagyszerű komponistának, Angyal Lászhmak. A film első képsorai emberek, nyüzsgés nél­kül mutatja be a főváros nevezetesebb pontjait, csak a film egészét végigkísérő ze­nei téma hangszerelése változik a külön­böző helyszíneken: a várbeli Mátyás-kútnál a vadászjelenetet kürtök hangja festi alá, míg a Szentháromság téren a kőbe faragott szentek közelképeit orgonaszó teszi még plasztikusakba. Osso remek érzékkel cso­portosította Budapest látnivalóit. Egy cso­korba kötötte a hidakat, csakúgy, mint a kultúra nevesebb intézményeit: a múzeu­mokat, színházakat és a fürdőket, amelyek abban az időben sokkal inkább emblémái voltak a magyar fővárosnak, mint manap­ság. Csodaszép, alkonyatkor felvett városli­geti képekkel búcsúzunk Budapesttől: a kamera a tavon siklik a Vajdahunyad vár tö­vében, és Fekete Pál operaénekes tolmá­csolásában megszólal végte eredeti formá­jában is a sokféle variációban eljátszott népdal: „Sej, haj gyöngyvirág, teljes szegfű, szarkaláb..." Budapest történetének külön fejezete lehetne a főváros zenével való kapcsolata. Sokan sokféle szerenádot írtak már Buda­pesthez, a megihletett dalszövegírók éjjel is éppoly csodálatosnak látták, mint napsü­39 Filmlexikon. Szerkesztették: Castiglione Henrik és Székely Sándor, Budapest, 1941.469-470. old.

Next

/
Thumbnails
Contents