A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár

a két háború között készült kultúrfilmek egyik legnagyszerűbb alkotása, a Budapest fürdőváros című 1935-ös film is. A tízperces (ma így mondanánk) „referenciafilmet" a „Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság" megbízásából Somkúti István rendezte és fényképezte, művészeti vezetője Kandó László festőművész volt, a kísérőzenét pedig az 1939-ben Amerikába kivándorolt kitűnő tehetségű László Sándor szerezte. Siketé nem is maradt el. A film, amely a Külkereskedelmi Hivatal jóvoltából eljutott Németországba, Angliába, Olaszországba és Európa más országaiba, még elkészülésének esztendejében érmet nyert a comói filmversenyen. „Ezek a sikerek sokkal többet jelentenek, mint a gyártók munkájának elismerését. Jelentik azt, hogy mint nemzetközi díjat nyert filmek, elhelyezhetők a külföldi filmpiacon, és így a külföld mozilátogatói időnként művészi kultűrfilmeken keresztül szerzenek előnyös benyomásokat hazánk értékeiről."

38 Hazánk és fővárosunk értékeit természetesen nemcsak mi, hanem számos ide látogató turista is megörökítette filmkamerájával. Már a harmincas évek elejéről ismerünk olyan Budapest-kisfilmeket, amelyeknél a gyártást finanszírozó cég mögött nem hazai érdekeltség állt. Ilyen például az 1932-ben készült Budapestsymfoniája című „zenés hangulatkép is", amelynek rendezője az az Adolphe Osso, aki ebben az esztendőben a Hunniában több filmet is gyártott. „A Hunnia sokat köszönhet ennek a filmgyártó vállalatnak, mett az Osso-Film kiegészítette a gyár akkor hiányos lámpaparkját, és munkájával nagyban hozzájárult 38 Magyar Film, 1939.1. sz., 1939. február 18.15. old. ahhoz, hogy a magyar filmgyártás meginduljon"

39 — írta néhány évvel később a Filmlexikon a francia cégről, amely olyan filmeket készített Budapesten, mint Fejős Pál Tavaszi zápor-a, vagy Székely Istvántól a Repülő arany. A cég budapesti hangulatképei remekül sikerültek, amiben nagy szetepe volt elsősorban az operatőrnek, Curt Courantnak és a nagyszerű komponistának, Angyal Lászhmak. A film első képsorai emberek, nyüzsgés nélkül mutatja be a főváros nevezetesebb pontjait, csak a film egészét végigkísérő zenei téma hangszerelése változik a különböző helyszíneken: a várbeli Mátyás-kútnál a vadászjelenetet kürtök hangja festi alá, míg a Szentháromság téren a kőbe faragott szentek közelképeit orgonaszó teszi még plasztikusakba. Osso remek érzékkel csoportosította Budapest látnivalóit. Egy csokorba kötötte a hidakat, csakúgy, mint a kultúra nevesebb intézményeit: a múzeumokat, színházakat és a fürdőket, amelyek abban az időben sokkal inkább emblémái voltak a magyar fővárosnak, mint manapság. Csodaszép, alkonyatkor felvett városligeti képekkel búcsúzunk Budapesttől: a kamera a tavon siklik a Vajdahunyad vár tövében, és Fekete Pál operaénekes tolmácsolásában megszólal végte eredeti formájában is a sokféle variációban eljátszott népdal: „Sej, haj gyöngyvirág, teljes szegfű, szarkaláb..." Budapest történetének külön fejezete lehetne a főváros zenével való kapcsolata. Sokan sokféle szerenádot írtak már Budapesthez, a megihletett dalszövegírók éjjel is éppoly csodálatosnak látták, mint napsü39 Filmlexikon. Szerkesztették: Castiglione Henrik és Székely Sándor, Budapest, 1941.469-470. old.