A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
a háború utáni esztendők meggondolatlan archívanyag-felhasználásainak. A legtöbb esetben ma már fellelhetetlenek ezek az egykor kivágott filmriportok, bár néha váratlanul felbukkannak valamelyik filmraktárban mint azonosítatlan kivágatok. Éppen egy ilyen rejtélyes etedetű kivágástekercs, nevezetesen az 1972/12-es számú őrizte meg számunkra a királyi vár azóta elpusztult belső termeinek pompázatos barokk díszítését, berendezését a húszas évek végéről. Ugyanebből az időből való az a muszter-tekercs, amely szintén kivágásként maradt ránk, és a Nemzeti Színház tetejéről láttatja velünk a Corvin Áruházat 24 . Ugyanezen a tekercsen egy hosszú panorámafelvétel is látható, amely all. kerületben, a Batsi utca végéből készült, és egyetlen snittben mutatja be a kopasz hegygerincen futó Fillér utcát a konyhakertekkel és kisházakkal övezett Gábor Áron utcától egészen a Széli Kálmán (ma Moszkva) térig. Érdekes városligeti képsorokat, erzsébetvárosi bérpalotákat és kültelki nyomornegyedeket láthatunk a húszas évek derekán készült Ismeretlenjóbarát című rövidfilmben is, amely eredeti szándéka szerint a M. Kir. Államrendőrséget volt hivatott népszerűsíteni sajátos, a kordivatnak megfelelő, szcenírozott formában. Ugyancsak a véletlennek köszönhetően került elő a közelmúltban egy 1929 májusában készült egyfelvonásos filmriport színezett kópiája, amely a főváros szempontjából nem éppen fontos eseményt mutat be, de a mai XVI. kerület, a Sashalom 2t A Magyar Filmintézetben Kivágás 207. cím alatt található meg a film. 25 A Magyar Filmintézetben A Pestsasholmi Ipartestület zászlószentelése cím alatt található meg a film. szempontjából viszont fontos kultúrtötténeti emlék 25 . Budapest mozijaiban mát javában játszották az első hangosfilmeket, amikor 1931-ben, egy márciusi napon megjelent az égen a németek büszkesége, a D.L.Z. 127-es számú óriásléghajó, ismertebb nevén a „Zeppelin". A fantasztikus eseménynek — amelynek egyébként két esztendővel korábban, 1929. október 16-án éjjel, a Zeppelin egyik áttepülésekor néhány percig már részese lehetett a főváros 26 — hihetetlen tömegeket vonzott az utcára. Aki tehette, vitte a fényképezőgépét vagy amatőr kisfilmes kameráját, hogy megörökítse a lenyűgöző látványt, ahogy a Duna-híd nagyságú ezüstszivar beúszik a budai hegyek felől és keresztüllebeg Budapest felett. A Filmiroda két kisfilmet is forgatott a valóban látványos aviatikai szenzációról; még a léghajóból is készítettek légi felvételeket 27 . A Zeppelin ugyanis kikötött a csepeli tepülőtéren — amiben nem kis szerepe volt a 250 kivezényelt katonának —, hogy felvegye fedélzetére Gömbös Gyula, honvédelmi minisztert, aki többedmagával (köztük a Filmiroda operatőrével) részt vett a körrepülésen. A madártávlatból készült felvételek sokkal jobban sikerültek, mint bármelyik korábbi légi felvétel, ugyanis a Zeppelin sokkal lassabban és méltóságteljesebben lebegett a város fölött, mint bátmelyik repülőgép. Még lassítani sem kell a felvételen ahhoz, hogy tisztán kivehetők legyenek a város főbb útvonalai, az ismertebb épületek, amelyek 26 A Pesti Hírlap Nagy Naptára az 1930. közönséges évre. Légrády testvérek kiadása, 56. old. 27 A Magyar Filmintézetben A leppelin Budapesten és Képei: a „Graf leppelin" nevű óriásléghajó budapesti útjáról cím alatt található meg a két film.
