A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
között olyan kultúrtörténeti érdekességet is fel lehet fedezni, mint például a Vurstliban álló Feszty-körkép kerek faépülete. „Morony-Pálfi Aurél fővárosi közoktatásügyi tanácsnok előterjesztéséte oktatófilm készül Budapest történetéről. A pedagógiai irányításra Farkas László, a művészi ellenőrzésre Zombory-Moldován Béla kapott megbízást azzal, hogy a munkálatoknál a fővárosi múzeumok illetékes szakértőinek véleményét is kérjék ki. A tervezet szerint a film két részben tárgyalja Budapest történetét. Az első rész a legrégibb időktől a török kiűzéséig terjedő korszakot öleli fel, a másik rész pedig a XVIII-XX. századot tárgyalja. A rendkívül érdekesnek ígérkező oktatófilm a Magyar Filmirodában készül és hangos kultúrfilm is lesz belőle. Tubay László fényképezi a kis magyar filmújdonságot, amelyhez Muskovszky László iparművész tervezte a régi Pest képeit és épületeit ábrázoló modelleket." 28 Ilyen és ehhez hasonló „kis magyar filmújdonság" a hangos korszak első évtizedében szinte hetente készült a budapesti filmgyárakban és laboratóriumokban. A rendszerint egyfelvonásos, mintegy tízperces úgynevezett kultúrfilmek nagy sikert arattak a mozikban a főműsor és a híradó között, tökéletesen ellátva egyébként azt a funkciót, amelyet ezeknek a kísérőműsoroknak a hivatalos műsorpolitika szánt: semlegesíteni a közönség hangulatát a híradó után. Ezt a célt a magyar és külföldi kultúrfilmek cl is érték, hiszen a várostörténeti érdekességek mellett az alkotókat olyan témák is megihlették, mint a népmű28 Magyar Film, 1941.39. sz., 1941. szeptember 27.11. old., „Hírek" rovat. 29 Somkúti István korai munkáit még Sovisróth Istvánként jegyezte. vészét, a költészet vagy éppen az állattenyésztés. A mára már teljesen kihalt kultúrfilm műfaja sok tehetséges alkotót foglalkoztatott, akik a megrendelő igényeinek kielégítésén túlmenően a verbális didaktika minden eszköze nélkül igyekeztek az adott témán belül művészit és maradandót alkotni. A kultúrfilm operatőrei — akik a legtöbb esetben maguk állították össze felvételeiket — általában a híradónál tevékenykedtek. Közülük a legismertebb a Magyar Filmiroda egyik régi munkatársa, Somkúti István 29 voir, aki pályáját 1912-ben a francia Pathé Frères filmvállalat operatőrei mellett kezdte, és 1945-ig megszámlálhatatlan felvételt és híradóriportot készített, többek közt Budapestről is. A legtöbb fővárosi képsort azonban Gyuricza János készítette, aki már 1917-ben, tizenhat évesen a Corvin filmgyárban dolgozott, és az érettségi után nem sokkal már Korda Sándor filmjeit forgatta önállóan! A harmincas években készített kultúrfilmjei közül különösen nagy sikert aratott a maga idejében a Duna gyöngye és a Budapesti képeskönyv című munkája (az utóbbi sajnos elveszett). Rajtuk kívül Tubay László), Kerti Lajos 30 , Zsabka Gyula és a hangmérnökként is tevékenykedő Megyer Tibor 31 nevét kell feltétlenül megemlítenünk, ha a két háború közti Budapest filmoperatőreire emlékezünk. Természetesen ennél sokkal többen készítettek mozgófilm-felvételeket a főváros neve- zetességeiről, olyanok is, akiknek nevét alig-alig jegyzi a szakirodalom. Ezek közé a „névtelen katonák" 30 Kerti Lajos korai munkáit még mint Kaulich Lajos jegyezte. 31 Megyer Tibor korai munkáit még mint Meyer Tibor jegyezte.
