A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
SÁNDOR TIBOR Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék
Bankba, hogy megbeszéljek az örökség átvételének tészleteit. Természetesen a bank is csőd szélén áll, ezért az igazgatóság tagjai saját autóikat, villáikat, bérházaikat és földjeiket a bank tulajdonaként „jutányos áron" rásózzák az örökösnőre. A lányt teljesen váratlanul éri meggazdagodásának liíre, hiszen Feri hazudott neki az angol nyelvű értesítés tartalmát illetően. Copfos számára ez a megvilágosodás diadalmas pillanata: rájön, hogy most már gazdag örökösnőként bosszút állhat Ferin, és megleckéztetheti szerelmét, a féltékeny, duzzogó Kubikot is. Egy fordítóirodában angol nyel-' vű levelet írat magának, amelyben értesítik, hogy nem ő az örökös. A levelet ismét Ferivel fordíttatja le magának, aki újfent letagadja a levél tartalmát, nehogy kiderüljön korábbi hazugsága és hozományvadász mivolta. Copfos örömmel játssza tovább a lenézett mindeneslány szerepét az üzletben, közben pedig megbízást ad az árverezésre készülő Vadásznak, hogy Kubikkal vetesse meg az üzletet, de ne árulja el a megbízó kilétét. így az árverezéskor Kubik is eljátszhatja az „igazságosztó" szerepét: Annie, Feri, Éva és Copfos továbbra is alkalmazottak maradhatnak, Fennek el kell vennie Évát, Kubik pedig elviszi Copfost bemutatni az édesanyjának. Míg Éva a rezignált „ flapper" képviselője, Copfos története azt példázza, hogyan lesz a lenézett pária mindeneslányból öntudatos „flapper", majd hogyan lép azonnal tovább, és hogyan lesz belőle a pénz segítségével önálló üzletasszony. A gépírókisasszonyok és masamódok sorsa általában úgy fordul jobbra a korabeli magyar f ilmvígjátékokban, hogy elveszi őket a vezérigazgató. Ebben a filmben nem a férfi jelenti a nő jövőjét, hanem a pénz. Copfos, akárcsak Sziráky, örökség segítségével jut a vagyonához, de a köztük lévő különbség még akkor is figyelemreméltó, ha azonos módon jutottak a vagyonhoz, és ha a meggazdagodás pesti példája a naiv mesék illuzórikus világából származik. Az arisztokratikus Sziráky csak fogyasztásra, passziói kiélésére használja vagyonát, az árva masamód pedig a feltörekvő, emancipált nőtípus képviselője. Bár nem maga kereste meg a pénzét, kijárta az élet iskoláját. Sziráky sohasem tanul, két sikertelen próbálkozás után harmadszor is megpróbálja elcsábítani Ilonkát. Copfos képes rá, hogy megváltozzon, irigylésre méltó rugalmassággal reagál a változó helyzetekre. Ilonka és Copfos eltérő társadalmi közegből származik, de hasonló a társadalmi munkamegosztásban betöltött helyzetük. A filmek ismetetében nincs okunk feltételezni, hogy a pesti masamód intelligensebb lenne a budai cukrászlánynál. Erkölcseiket tekintve sincs köztük különbség, hiszen mindketten vigyáznak jó hírükre. A köztük lévő különbség abból származik, hogy teljesen más közegben mozognak. Az eladósodott budai cukrászda nem a kapitalizmus sokszereplős piaci társadalmában, hanem a nosztalgikusán szemlélt múltban található. Ilonkának nincs mit megtanulnia a Rózsadombon. Olyan ingerszegény környezetben él, hogy esélye sincs rá, hogy rugalmasan reagáljon az élet kihívásaira. Hasonlóan esélytelen szereplő László is. A munkanélküliség réme őt jobban fenyegeti, mint a kifutófiú Kubikot. Számára csak egy alternatíva jelenthetne előbbrejutást: vagy azáltal juthat álláshoz,
