A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

URBÁN MÁRIA A Kőbánya mozi — élt 35 évet

Sárkány Imre tervezte — a mennyezet csillagos égre emlékeztetve ontja a fényt, egyszerre csillog a háttér és az előcsarnok üvegfalán, valamint a márványpadozaton. Ez együttes csillogás révén keletkező többszörös tükröződés az épület esti térkontúrjait is kellemesen oldja fel." Nem véletlenül gyújtatták fel a Híradó filmesei a villanyt az előcsarnokban ahhoz a felvételhez! Ez a mozi a fényektől kel életre. És szóról szóra megfelelt az 1963-ban 4. átdolgozott kiadását megérő, 3000 példányban megjelenő Filmszínházak üzemvitele című kiadványnak, a moziüzemvezetői és gépkezelői szaktanfolyam szakkönyvének.

6 Az alapos szaktudást felhalmozó könyv „a mozi mint tömegforgalmi kulturális üzem" funkcióiról, rendeltetésszerű működtetéséről szól. Követelményeivel összevetve az új mozi minden tekintetben eleget tesz a nagyobb, igényesebb mozi kritériumainak. Valamennyi kiszolgáló (közönségforgalmi) helyiséget megtalálhatjuk benne: van a) előtere (pénztárcsarnoka), b) előcsarnoka (váróterme), c) ruhatáta, büféje, d) egészségügyi mellékhelyiségei, WC-k nemek szerint elkülönítve, orvosi szoba, d) közlekedési folyosói és végül e) nézőtere. Valóban, mintha kottából olvasná az ember, pontosan az előírásoknak megfelelően működik, két pénztáta van (ekkora befogadóképességű mozinál ajánlatos), a tömeg akadálytalanul érkezik és távozik, közben pedig kulturált kiszolgálásban részesítik. Mintegy húsz fő biztosítja színvonalasan a napi három előadást. (Bár... Korabeli mozibajárók kitörölhetetlen élménye, hogy a WC-k előterében egyetlen szék volt, s azon s Szíj Rezső, in: Művészet, 1965. január, 24. old. s Filmszínházak üzemvitele, szerk.: Kálmán Róbert. Szerzők: egy takarítónő ücsörgött. Az előadások között vécésnénivé vált, árgus szemmel figyelte, hog)' az ingyenes WC-ben leteszi-e mindenki a forintot, s személyenként osztogatta a kiporciózott papírt. Soha nem volt a fülkékben vécépapít.) Arról nem esik szó, hogy a tervezők ugyan felírták a falra a századvég talpas betűtípusával, hogy Kőbánya mozi, ám a játszott film hirdetésének, festett, fali plakátjának alig hagytak helyet. Mivel „homlokzati tömege 4,80 métetre ugrik előre a földszinti beépítés fölé", teljesen ránehezedik a jobb alsó csücsökbe helyezett plakátra. Csak egészen közelről lehet észrevenni. Később, utólag erősítettek a homlokzat üvegtábláira egy rút neontáblasort, amelyen hevenyészett betűkből hetenként kirakták a műsoron lévő film címét. Az említett kötetben olvashatjuk, hog)' „az ország városainak és községeinek mozival való ellátottsága immár 99 százalékos". Egy évtized múlva már bevallható, hog)' milyen sok állítólagos mozit hoztak létre régi istállókban falóca ülőkékkel, gyanús 16-os vetítőgéppel. Kőbánya mozival való ellátottsága viszont valóban jelentősen növekedett: míg korábban a főváros belső kerületeiben minden 19 000 lakosra jutott eg)' mozi, Kőbányán egy mozira jutott 34 500 lakos. A lakosság akkor még nem tudhatja, hog)' másik kedves moziját, a 680 fős, emeletes Munkást 1973-ban szanálják, a vele átellenben lévő régi Kultúrházzal együtt (azt még a volt Kaszinóból alakították ki), sőt még az utcák is eltűnnek körülötte. S az új Művelődési ház csak 1975-ben épül fel. Gergely Róbert, Kálmán Róbert, Peregi Gyula, Simonyi Vilmos. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1963.