A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
URBÁN MÁRIA A Kőbánya mozi — élt 35 évet
riban általában jóval ritkább és kevesebb volt a hír, jelentősége viszont nagyobb volt. 1964. augusztus 19-én kedden este 7-kor „ünnepélyes külsőségek között átadták-a nagyközönségnek a Kőbánya mozit" — jelentette olvasóinak a Fővárosi Moziműsor (akkor még heti 1 forint 20-ért), és fotót is közölt a moziról. Előző heti számában pedig ugyancsak teljes hasábbal jelezte az eseményt. „Gyalmos János a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese tartott beszédet, majd levetítették a Filmhíradót, a Mosztar című színes, szélesvásznú rövidfilmet és Gertler Viktor új filmvígjátékát, az Özvegy menyasszony'o/'-at." Ez volt a film országos premierje, utána meghajolt a rendező és a színészek. A megnyitón jelen voltak a sajtó és a rádió munkatársai is. Az előző heti Filmhíradót 20 másodperces „kis színes" zárta. Hat röpke snitt az új moziról, 1 külső kép jobbról, 1 másik balról, az előcsarnok sötétben, aztán valaki felkapcsolja a villanyt: táncolnak a mennyezeti fények, vissszatükröződnek a padlón, amelyet egy asszony éppen felmos, lépcsőfeljáró, egy kép a nézőtérről a vászon felől, egy másik a vászon irányában. A Magyar Építőművészet 1965. januári számában Molnár Péter építész beszámol a Mühlbacher Istvánnal közösen tervezett mozi felépítéséről, a Művészei című folyóirat 1965. januári száma már kritikát is közöl az új épületről. (Csak emlékeztetőül: akkoriban minden művészeti ágnak volt egy-egy rendes lapja, második elvétve, mindenről az az egy itt.) Az előbbi 6-7, az utóbbi 2 képet közöl a moziról. Az egyik külső felvétel a mozi emblematikus képe lesz: megül a szetkesztők fiókjában, akik í Fővárosi Moziműsor, VII. évf., 34. és 35. sz. 20-30 éven át ezt rántják elő, ha szükség van tá. Ez a fotó szerepel később valamennyi „Budapest építészete a felszabadulás után" jellegű könyvben, albumban, lexikonban, az újkori Kőbánya építészete évtizedeken át ezzel büszkélkedik, egyáltalán: ezzel van jelen. Akit csak kérdeztem róla, elérzékenyült a neve hallatán: a korszak mozisainak büszkesége volt ez az újonnan épített, modern, 800 személyes mozi, 1945 óta az első — és sokáig az egyetlen — Pesten épült új mozi. 1990-ig még három épült. Egy Pesten, 1973-ban a 488 fős Pest-Buda, Budapest centenáriumára, a József Attila lakótelepen, Budán pedig 1974-ben a 495 fős Budafok — mindkettő a tatabányai Tutul mozi adaptációja, hogy a tervezés hercehurcáját, idejét és költségeit megspórolhassák —, és végül 1980-ban a 400 fős Olimpia a Szakasits Árpád úti Művelődési Központtal, s egy kezdetleges szocialista bevásárlóközponttal egy épülettömbben. 2 Hogy miért éppen Kőbányán és miért ilyen hamar sikerült teljesíteni a „játulékos beruházási normatívát", amely bizonyos újonnan felépített lakás- és lakónégyzetméter-szám után előírta a kötelezően megépítendő iskola, közért, orvosi rendelő és kulturális létesítmények (könyvtár, művelődési ház, mozi) számát, máig rejtély. Valószínűleg azért, mert egészen korán tervbe vették. 1958-ban készítették el a rendezési tervet „Kőbánya városközpontjának rekonstrukciójára", s írták ki az építési pályázatot. „A székház és a mozi megépítése az első lépések az úton, melynek során egyik legnagyobb munkáskerületünk központja hosszú, provinciális múlt után kor1 A fővárosi mozik műszaki helyzete. FOMO, 1983. december 31.
