A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

URBÁN MÁRIA A Kőbánya mozi — élt 35 évet

szerű, új városrésszé alakul" — írta a Magyar Építészei-ben az 1962-re elkészült Pártszékház építéséről beszámoló Kiss Albert. A BUVATI nyerte a pályázatot, Kiss Albert és munkatársai. Lechner Ödön templomával szemben megtervezték a székházat, a mozit, a kultúrházat (a Művelődési központ 1975-re készült el), az új Tanácsot, éttermet stb. (sosem készültek el, a Tanács ügyintéző osztályát egy felvonulási épületből átalakított szomszédos panelben helyezték el). A provinciális múlt a falusias tégi kis városmagot jelentette. Elavult földszintes házait hagyták lepusztulni, aztán ledózerolták. Úgy átvágták a régi kis utcák szerkezetét, hogy a tégi tér azóta sem tud magára találni. Az ötvenes évek közepén megindult nagy lakótelepépítés egyik kiemelt helyszíne érthetően Kőbánya volt. A kerület híres volt nyomornegyedeiről, s arról, hogy még a negyvenes évek végén is a lakások 70 százaléka földszintes szoba-konyhákból állt. Itt építették ki erőltetett menetben a főváros második legnagyobb ipari övezetét, a dél-keletit (az észak-pesti volt Angyalfölddel és Újpesttel az első). A kerület hagyományos sör- és konzervipara mellé telepítették a város második legjelentősebb gyárnegyedét.

3 A nép felemelését, munkához és lakáshoz való jogát zászlajára tűző politikai akarat ezekben a külső munkáskerületekben készült céljait látványosan megvalósítani. Mint másutt, itt is eltüntette a régi városmagot, helyére újat szánt. A lakótelepek felépültek, az új vá3 Dr. Szálai György: Kőbánya története. Budapest főváros X. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1970. rosközpontok ritkán készültek el teljesen. A gigantikus tervek romjai ma is láthatók. A Kőbánya mozi modernségének megítéléséhez érdemes egy pillanatra felidézni, miben nyilvánult meg ekkoriban a modernség a város belső részeiben, magyarán: milyen építmények csodájára járhatott akkoriban az utca embere. 1964-ben avatták fel az új Erzsébet-hidat és nyitották meg a felújított Divatcsarnokot. 1963-ban nyílt meg az Astoria aluljáró, 1966-ban az Emke. Az utcát folytató fedett nag)' terek a város közepén új találkozópontokat jelöltek ki, idővel kisebb mítoszok, egész szubkultúra épült köréjük. 1970. április 2-án csütörtök délután 2-kor adták át a Deák tér-Fehér út közt az l-es metró első szakaszát; eg)' korabeli sajtótudósítás szerint gyermeki boldogsággal mozgólépcsőzik a város, és forintosokat dobál a viteldíjat begyűjtő masinákba. 1972-ben ér ki az l-es a Déli pályaudvarig. A 2-es metró első szakaszát 1976. december 31-én nyitják meg a Felszabadulás tér-Nagyvárad tér közt, 1980 márciusában jut el Kőbánya-Kispestig, 1981-ben a Deák tértől az Élmunkás térig. A két metróvonal végállomása két oldalról, északon és keleten keríti körbe Kőbánya külső határait, itt nőnek össze a kőbányai lakótelepek a szomszéd kerületek határaira épült lakótelepekkel. Mindkét metróvégállomás 8-10 buszmegállónyi távolságra van a régiúj városmagtól.

4 A gyártelepítő, lakótelepeket és metrót építő, a munkástömegeknek munkát adó, lakhatást és munkába járást biztosító hatvanas évek épülete a zömök kocka, a Kőbá4 Budapest Enciklopédia. Corvina, 1981.