A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

növényi ornamentikák. A termékenység jelképei abból a technikába és tudományba vetett, még töretlen 19. századi pozitivista hitből következtek, amellyel a mozi csodáját is megélték. Ne feledjük: még a háború előtt járunk, és a 19. századnak valójában csak az vet majd véget. A mozi hirtelen jött, de életrevaló ötlet volt. Említettük már: Ernst a helyére eredetileg kávéházat terveztetett, erre meg is volt az engedélye, amikor 1911. márciusában bérleti szerződést kötött a Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Részvénytársasággal. „Ez volt az első cég Magyarországon, amely a filmmel kapcsolatos valamennyi tevékenységgel: filmgyártással, filmforgalmazással és filmek bemutatásával foglalkozott. Alapítói közül ketten, Neumann József és Ungerleider Mór, már 10 éve foglalkoztak filmmel, s a részvénytársaságot tevékenységük kibővítésére hozták létté. A részvénytársaságba bevitték öt mozgófénykép-bemutató üzletüket, azaz mozijukat, filmgépek előállítására alkalmas műhelyüket, filmgyártó laboratóriumukat s egy filmraktárt, amely egyben filmkölcsönző irodaként is működött" — ítja Dávid Ferenc. A Projectograph specialistája, Skutetzky Sándor tervezte mozi első nekifutásra mégsem sikerül. A próbavetítésen kiderül, hogy a terem lejtése kicsi, nem jól látni a vásznat. Az átépítés után 1912. december 7-én megnyílt a Tivoli mozi, Pest akkori legnagyobb, 800 férőhelyes mozgóképszínháza. A jó helyen lévő, jelentős méretű, igényes kiállítású mozi nyitása fontos kulturális esemény volt. A korabeli sajtó legnagyobbjai írtak róla: Ábrányi Emil, Bíró Lajos, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Lengyel Menyhért, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Rákosi Jenő. írásaik nem említik, de mai szemmel, a hű felújítás alapján úgy tűnik, a belső kissé túlburjánzó magyaros motívumkincse mintha a konkurens, az Uránia keleti pompájával kívánna versenyre kelni. A fővárosban ekkorra már körülbelül 100 mozi működött, többségüket korábbi üzlethelyiségekből vagy mulatókból alakították át (ez lesz a sorsa valamivel később a Radius-házbéli Télikertnek is). A ház földszinti középület-részének tulajdoni-, illetve bérlettörténete számos páthuzamot mutat a Radius-házéval. 1921-ben a mozi a Projectograph tulajdonából a Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesületének kezébe került, majd 1928-31 közt színház és ismét a Projectograph által működtetett mozi volt itt. Ezután nagyjából állandósult a mozi funkciója. Egészen 1989-ig a Budapest Film tulajdonában állt, Tinódi mozi néven. Részleges átépítésekre 1913-ban, 1938-ban, 1945-ben 1956-ban és 1991-ben került sor — végre történeti értékekre is figyelő színházépítészek, König Tamás és Wagner Péter irodájának bevonásával. Ők Dávid Ferenc művészettörténésszel végeztették el a ház építészet- és kultúrtörténeti kutatását, neki köszönöm a vonatkozó bőséges információkat is. Az ő monográfiája hívja fel a figyelmet id. Magyar Bálint kutatására is, aki 1966-ban még 20 olyan mozit számolt össze, amely már 1913-ban is üzemelt. Dávid 1993-ban már csak tizenkettőt talál, és egyedül a Tivoli (ekkor még Tinódi) eredeti hangulatából maradt meg valami. Fox és Zukor, Laemmle és Mayer, Charles és King Vidor, Vidor Emil, Pogány Móric és Max Rein hardi...