A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

kőpadokat, Rippl-Rónai pedig a lépcsőház színes üvegablakait, amelyeket a városvédők nemrégen restauráltattak. Az akkor egyöntetű sikert atatott belső tér Falus Elek munkája — ebből mára szinte semmi sem maradt. Falus szecessziós iparművészetünk egyik legismertebb figurája volt. Sokoldalú művészi tehetsége a kor szintjén is feltűnő. Festőként indul, majd könyvtervező, színpadi díszlettervező, iparművész, lakberendező. Nagybányán tanul a század legelején, később a budapesti Mintatajziskola növendéke, rövid ideig a szolnoki művésztelepen is dolgozik. Münchenben, Londonban, Berlinben komoly sikereket arat. Az új magyar könyvgrafika egyik megújítója, Ady köteteihez készített illusztrációkat. Az utolsó magyar király, IV. Károly koronázási oklevelét Falus is díszíti. Kecskemét művésztelepének egyik alapítója, elsősorban a pesti előkelők ketesett belsőépítésze, lakberendezője. Részt vett a marosvásárhelyi kultúrpalota belső munkálataiban is, 1916-ban Herquet Rezsővel együtt megtervezte az akkori Belvárosi Színház (ma Katona József Színház ugyancsak udvarba épített) nézőterét. Nagy sikert aratott Molnár Ferenc // testőr és Lengyel Menyhért Tájfun című darabjához készített színpadterveivel. Ennek megfelelően a Nagymező utcai ház belső terei elegáns és rendkívül díszes kompozíciók, a kiállítási termek jól tagoltak voltak. A múzeum megnyitásakor a Kiss József szerkesztette A Hét egyik cikkében részletesen dicséri Falus munkáját: „Falus Eleknek ez a munkája... nem hasonlít semmihez, se angolhoz, se franciához, egy tisztán magyarul érző és gondolkodó művészember nobilis alkotása... biztosít arról, hogy a jövő... a magyar ornamentális gondolkodásban... diadalra viszi a magyar formanyelvet." Malonyai Dezső és Huszka József. Csárdáskirálynő és János vitéz. Kálmán Imre és Huszka Jenő. Lechner Ödön, Lajta Béla... „Mae Murray zsinóros mentében, szűk, piros nadrágban, hetykén félrevágott huszár csákóval. A széles karimájú cowboykalap alatt pedig Richard Barthelmess... — Azért ez nem volt éppen bombaötlet. — Más kosztümöt ajánlottam neki, de felhúzta az orrát. " Magának a mozinak a belsőépítésze azonban, Dávid Ferenc kutatásai szerint, feltehetően nem Falus volt, hanem az egykorú Projectograph mozivállalat által megbízott építész, Skutetzky Sándor, akinek szintén jelentős belsőépítészi gyakorlata volt. 0 profánabb alkotó, de az inkább majd a tízes évek derekán divatos népi formakincsből is merít a Tivoli belsejének tervezésekor. A sárgaréz ajtók és a foyer-falak gazdag motívumkészletében klasszikus jelképek, a tudomány, a művészet mint írótollas bagoly— illetve medalionban három üres címerpajzs —, geometrikus kalászok: egyszerre szellemi és termékenységszimbólumok. A jellegzetes magyar táj állatai is szerepelnek. A rézkapukat osztó rovásos márványpillérek szinte Lajta Béla síremlékterveit idéző „kopjafák". Beljebb Klimt és már a modernizmus együttes hatására formált nézőtéri bejárattáblák: geomettikus női arcok búzakalász szerű hajzuhataggal. Az egész belső tér zsúfolt, ugyanakkor elegáns látványosságot nyújthatott, amely még mai, frissen felújított, kissé túlságosan új állapotában is lenyűgöző. A nézőtéri pillérek gipszfejezetein is baglyok, törpék,