A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

nem láttam. Goethe és a Pokol, Madách és az Édenkert, Griffith és Babilon, Emst és a Terézváros... „Haroldezt biztatásnak vette. Önfeledten előrerohant. Megcsúszott, és majdnem lepottyant. Éppen hogy megtudott kapaszkodni a lefolyócsatornában. Szédítő magasságban kalimpált eez utca fölött. Ha valaki azt hiszi, megijedt, az nagyon téved. " Fodor a Nagymező utcai Frnst-házat főművének szánta. Ernst Lajos valószínűleg azért őt bízta meg, mert a tér legjobb kihasználását várta tőle. Jelentős jövedelemre számított a lakásbérletekből és a moziból, amit gyűjteményeire remélt fordítani. Ugyanakkor ideált követett. Mint Dávid Ferenc rámutat: a Nagymező utcai épület homlokzata a 3. emelettől kezdve Lechner Ödön Postapalotájának képére hasonlít. Ez a száz évvel későbbi, valósággal a „posztmodernt" idéző gesztus a mester iránti tiszteletet fejezte ki. Nemcsak az oromfal díszítése, hanem a rizalitok sarkain alkalmazott báromnegyedoszlopok és magra, cseppekre emlékeztető termékenységszimbólumaik is Lechner, illetve Huszka József „keletre figyelő" motívumai. Az egykorú progresszív építészet a magyarság gyökereit a kiüresedett nyugati szakrális minták helyett keleten keresi. Lechncr, aki a főváros akkori művészeti életének egyik vezető alakja, Ernst Lajossal együtt alapítja meg a Japán már említett művésztársaságát. A Fodor-ház dús plasztikával díszített, sokféle formai elemet alkalmazó, de az egészet egységes ízlésbe fogó architektúra. Jellemzői a felületté tapadó, a hangsúlyos architektonikus pontokra tett reliefek, a konkáv formák, a különféle tagozatok átfedése, a díszek visszasimulása a falsíkba. A beruházás luxusárait azonban a mégoly műpártoló gazdának is tudomásul kellett vennie, és az építkezés költségei az eredeti tervről több részletet is lefaragtak. Eredetileg a kapu mellett egy konzolon Mátyás király háromnegyedes nagyságú lovasszobra állt volna, végül csak a király és Beatrix egy-egy márványreliefje kerül oda, ajándékként. Az egyszerűsítések eredményeképpen a homlokzati felület a megvalósult házon kevésbé finom, az ablakformák összhatása rokonívekből jön létre. így elmarad az a művészettötténeti múzeum funkciójával illeszkedő Fodor-elképzelés, hogy legyen a homlokzat maga is szinte építészeti múzeum. Sziuyei Merse és Falus, Alexander és Vince Korda, Michel Gyarmati és Trau ne r Sándor... „Nancy Caroll párducbőrben, gyöngyökkel, kagylókkal feldíszítve, egzotikus virágokkal a hajában... Valamelyik lakásból kerítették elő a kikopott párducbőr/. A mama fiókjából a gyöngyöket... Egy fiú virágért rohant. — Hát most nézzék meg — mondta egy néni az emeletről —, milyen sikkes!'' Ernst Lajos múzeuma a belsőben is törekedett az átfogó történeti áttekintésre. Aliért? — kérdezhetjük ma. A magyar polgárság gyors felemelkedésének és a zsidó asszimiláció még feltűnőbb sikerének tiszteletére. Ahogyan a Wabitsch, úgy az Ernst család is mélyről érkezik, ha nem is az utolsó két generációban: a gettóból. Ezt a gyors társadalmi folyamatot tekinthette Ernst újabb reneszánsznak. Kossuth után kapja a Lajos nevet apjától, Ernst Mórtól, aki vagyo-