A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

zilálja az első világháború, és 1915-ben in­kább a kevésbé kockázatos operettműfajra váltanak: a Lehárt Mérei Adolf filmrende­ző állítja színpadra. 1919-ben újra kabaré megy, de Nagy Endréé már inkább iroda­lom-, mint mutatványcentrikus. A ház ter­vei elvesztek: talán Weinreb Fülöp, a te­hetséges pallér, vagy a hagyományosan vele dolgozó Spiegel Frigyes az alkotó. Az 1920-as Renaissance Színház— Radius mozi áttervezője Ferenczy Sándor (1921-ben ő Kálmán Imre bécsi villájának építésze), a belső díszítőszobrász Körmendi-Frimm Jenő. Az eredeti homlokzat alsó harmada mindenesetre hatalmas lábazatként össze­fogja a mulatót, felette azonban nem egy, de két hagyományos palotahomlokzat is áll, egymás hegyén hátán. A külső díszítőplasz­tika annak a „se hideg, se meleg" magyar art decónak az előfutára, amely majd a hú­A Nagymező utca éjszakai képe a Radius mozival és a Arizona mulatóval 1940 körül Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma „...a ceremóniák talmi pompája... további bizonyítéka a bálványimádó templomi karakternek. "

Next

/
Thumbnails
Contents