Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
sereg beavatkozását, majd ennek előkészületeit Hruscsov, az SZKP KB első titkára 6 megtárgyalta Gerő Ernővel, az MDP első titkárával 7 . Ekkor Zsu kov bonvédelmi miniszter 8 kapott parancsot Budapest megszállására. (A többi városban és a falvakban nem látszott ilyen fenyegetőnek a helyzet.) 9 24-én hajnali 2 és 4 óra közt minden irányból a fővárosba érkezett egy csaknem hadosztálynyi szovjet alakulat: 6000 katona, 290 harckocsi, kb. 120 páncélozott szállító harcjármű és 156 ágyú. 0 Az „ellenforradalmi lázadás" letörésére elsősorban a Lascsenko altábornagy" által vezetett, Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtest kapott utasítást. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy ezúttal nem válik be a legfelsőbb politikai vezetés erődemonsttációra alapuló stratégiája. A szovjet-magyar politikai és katonai vezetés nem számított rá, hogy Budapesten komoly ellenállással kerül szembe. Hamar kiderült, hogy az elégedetlenkedők nem érik be a szovjet emlékművek ledöntögetésével. A páncélos járművek az utcai harcokban viszonylag könnyen sebezhetőkké váltak. Ez a haderő kevésnek bizonyult, noha a középületek nagy részét ellenőrzése alatt tartotta. 25-én megérkezett Budapestre három új hadosztály a Szovjetunióból és Romániából, 20 000 főnyi összlétszámmal. 13 Súlyos harcok és komoly veszteségek után, október 30-án a szovjet pártvezetés elhatározta, hogy kivonja csapatait Budapesttől. A döntésben a legfőbb szerepet a magyar politikai vezetés megváltozott helyzetértékelése játszotta. A kivonulás s Szovjet katonai intervenció, 1956.15. old. 6 Hruscsov, Nyikita Sz. (1894-1 971); 1918-ban lépett be a kommunista pártba. 1934-1966 között a KB tagja, 1938-1949 között az Ukrán KP KB, 1953-1964 kozott az SZKP első titkára. 1964-ben puccsszerűen leváltották tisztségeiből. 7 Gerő Ernő (1898-1980); 1918-tól a KMP tagja. 1931-ben a KI Végrehajtó Bizottságához került, részt vett a spanyol polgárháborúban. Az Új Hang szerkesztője, majd o Vörös Hadsereg propagandistája. 1945-1956 között a magyar politikai élet egyik vezető személyisége, 1956 júliusában a párt első titkárává választották, de október 25-én elmozdították posztjáról; 28-án Moszkvába szállították, és 1961-ig nem térhetett haza. 1962-ben kizárták a pártból. 8 Zsukov, Georgij K. (1896-1974); 1919-tól tagja oz SZKP-nak. A háborúban a legfőbb parancsnok helyettese, 1943-tól Szovjetunió marsallja, 1953-tól a KB tagja, 1 955-57 között honvédelmi miniszter, a KB Elnökségének póttagja. 1957 októberében eltávolították a pártvezetésből, majd nyugállományba helyezték. 1 Szovjet katonai intervenció 1956.1 5. old. A. Kirov tanulmánya szerint 1956 nyarán a szovjet hadvezetés kidolgozott egy hadműveleti tervet („Hullám"), arra oz esetre, ha a „társadalmi rend" veszélybe kerülne. Október 6-19. közt a csapatok az éberség és a harckészültség fokozására kaptak utasítást. Ekkoriban a Szovjetunió területén is tettek intézkedéseket „arra az esetre, ha az események Magyarországon ellenőrizhetetlenné válnának." 124. old. ío Szovjet katonai intervenció 1956.42. old. n Lascsenko, Pjotr Ny. (1910-1992); 1930 óta szolgált a Vörös Hadseregben. 1955—56-ban a Magyarországon állomásozó Különleges Hadtest parancsnok volt. 12 Mint 1953 júniusában Berlinben. 13 Horváth Miklós hadtörténész szintén szovjet forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a „..riadókészültségbe helyezett és 'rendcsinálás' céljából bevetett öt hadosztály állományába 31 500 fő, 1130 harckocsi és önjáró löveg, 380 páncélozott szállító harcjármű és 3830 gépkocsi tartozott. A szovjet fegyveres erők minisztériuma, kiadott intézkedéseivel egyidejűleg, riadókészültségbe helyezte a Magyarországon állomásozó — a Különleges Hadtest állományához tartozó — vadászrepülő hadosztályt és bombázórepülő hadosztályt is, valamint a Kárpáti Katonai Körzet egyik vadászrepülő hadosztályát is. Igy összesen 159 vadászrepülő és 122 bombázó várta bevetési parancsra" (Uj Honvédségi Szemle, 1996.10. Sz.).
