Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
feltételeként {a magyar fellel egyeztetve) azt szabták meg, hogy a szovjet katonákat magyarok váltsák fel, és a felkelők az ő kezükbe tegyék le a fegyvert. 14 30-án a közvetlen harci érintkezésben lévő alakulatokat vonták ki, az akció teljes lebonyolítása 31 -én a déli órákban fejeződött be. (A szovjet erők utoljára a Parlament környékét hagyták el.) 15 Több forrás utal arra, hogy a Népligetben és másutt számos páncélos meghúzódott, tehát a kivonulás nem volt teljes. Ugyanezen a napon azonban — részben a kínai pártvezetés nyomására -— Ilruscsovék az újabb agresszió mellett döntöttek, likkor már a határon folyamatosan szivárogtak be friss szovjet csapatok, Nagy Imre kormányfő 16 tiltakozása ellenére, aki válaszul november l-jén deklarálta Magyarország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépését. November 2-3-án, a szovjet manőverek hírére, magyar katonai egységek tüzelőállásokat foglaltak el a külvárosban és a peremkerületekben, így a Juta-dombnál, a Nagykőrösi és a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi és a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál és a Csajkovszkij parkban. 17 A Moszkva által kiszemelt két magyar politikus, Kádár János 18 és Münnich Ferenc 1 ' másnap már a Kremlbe tartott, miközben a szovjet erők egyre inkább körbezárták Budapestet. November 4-én hajnalban Konyevnek, a Varsói Szerződés főparancsnokának 20 harcparancsa alapján megindították a „Forgószél" hadműveletet, amelyben KGB-csapatok is részt vettek Ivan Szeröv 21 személyes irányításával. A fegyveres ellenállást ismét H Mindezekről az alábbiakban még lesz szó. is Szovjet katonai intervenció 1956.85-86. old. 16 Nagy Imre (896-1958); 1916-ban katonaként orosz fogságba került. A Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban. 1920-ban belépett a bolsevik pártba. Hazakerülve részt vett a munkásmozgalomban. 1930-1945 között a Szovjetunióban élt. Ezután Magyarországon vállalt politikai szerepet, 1953-1955 eleje között miniszterelnök volt, majd kizárták a pártból. A forradalom kirobbanásakor ismét kormányfő lett. lűzszünetet hirdetett, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, a semlegességet és a Varsói Szerződésből való kilépést. November 4-én a jugoszláv követségre menekült, majd a szovjetek Romániába deportálták. 1957. április 14-én letartóztatták, halálra ítélték, és 1958. június 16-án kivégezték. 17 Horváth Miklós: 1956 — Katonai kronológia. Magyar Honvédség Oktatási és Anyagellátó Központ, 1993.53. old. le Kádár János (1912-1989); 1931-től részt vett o magyarországi munkásmozgalomban. 1945-től az MKP PB tagja, majd a párt főtitkárhelyettese. 1948-1950 között belügyminiszter. Az 1951-1954 közti éveket börtönben töltötte. 1956. október 25-én a pórt első titkárává választották. A forradalom idején államminiszter, az MSZMP alapító tagja. A szovjet vezetés kinevezte az ellenkormány vezetőjévé. 1957-1988 között az ország első számú vezetője volt. 19 Münnich Ferenc (1886-1967); 1945-ig szovjet emigrációban élt, részt vett a spanyol polgárháborúban. 1946-1949-ben Budapest rendőrfőkapitánya, majd 1956-ig diplomata volt. A forradalom idején belügyminiszter. A Kádár-kormányban a fegyveres erők minisztere, 1958-1961 között miniszterelnök. 1956-67 között KB-, 1966-ig PB-tag. 20 Konyev, Ivari (1897-1975); 1918-tól párttag, 1945-46-ban a Középső Hadseregcsoport főparancsnoka. 1955—56-ban a szárazföldi csapatok főparancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes. 1955-1960-ban a VS7,1961-1962-ben a németországi szovjet hadseregcsoport főparancsnoka. 21 Szeröv, Ivan (1905-1990); 1926-ban lépett a pártba. 1941-1954 között a belügyi népbiztos helyettese, ezután 1958-ig a KGB elnöke. 1946-1962 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. Ezután azonban mindinkább megvonták tőle a bizalmat, végül 1965-ben kizárták a pártból.
