Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

mi nyoma nem maradt egy Duna mellett álló, belső pesti kővárnak, így valószínűleg nem is létezetctt. A pesti falak közé mene­külteket legyilkolták, a várost pedig felgyúj­tották. A tatárok a Dunán átkelve 1242-ben Budát, azaz Óbudát is feldúlták. A tatárok elvonulása, illetve az újabb 1243. évi tatár támadás hírére után költöz­tették fel a budai várhegyre azokat, akik addig a Duna partján laktak, a budai oldal váraljának lakóit, majd a pestieket; kezdik kiépíteni, kőfallal körbevonni a várhegy te­tejét, amelynek patkó alakú tornyai közül egyet a Hadtörténeti Múzeum udvarán re­konstruáltak eredeti szépségében. A régé­szeti feltárások alapján valószínűsíthető, hogy a belső falat szabályos távolságokra el­helyezett félkör alakú, illetve négyszögletes, A csehek tábora Budánál 1304-hen Leopold August Friese litográfia Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok „ A középkori Buda elsősorban kormányzati központnak, a magyar királyok reprezentatív udvarának, semmint katonai erősségnek épült. "

Next

/
Thumbnails
Contents