Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai
időtartamához képest vajmi keveset tettek a Vár korszerűsítéséért. Inkább csak kiegészítették a már meglévőt, illetve befejezték a folyamatban volt átalakításokat, például a középkori tornyok helyére több helyütt rondellákat építettek. Ilyen az északi oldal három üres rondellája, valamint Karakas pasa, Kászim pasa tornya, a Víziváros falát a Dunánál lezáró Kakas rondella. Az 1684-es ostrom tapasztalatai alapján épült meg a vízhordást fedező fal, a nyugati kürti na megerősítésére a Karakas pasa tornya mögötti réduit, valamint az Arzenál téren Sziavus aga téglabástyája és egy magasított lőállás. Ezeken túlmenően már csak javítgatták a falakat, és földtöltésekkel erősítették meg őket. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a franciákkal való jó kapcsolat a törökök számára nemcsak a politika, hanem a haditechnika terén is gyümölcsöző volt. Lehetséges, hogy ennek kézzelfogható eredményekéntjött létre a Vár nyugati oldalán két fontos, az előbbiekkel ellentétben valóban korszerűnek mondható védmű. Az egyik a nyugati fal tövében húzódó fedett út 31 . Ez technikai-formai szempontból, mindenekelőtt a hely szűkössége miatt, hagyott ugyan kívánnivalókat maga után, ám feladatát mégis maradéktalanul ellátta, s lényeges szerepet játszott az 1686-os ostromban is. A fedett úthoz kapcsolódott a másik korszerű védmű, az Esztergomi és a Veli bég rondella közé épített, 30 méteres oldal hosszúságú, ravel i n-szerű föl dsánc . Ezt azzal az elsődleges céllal építhették, legalábbis az 1686. évi ostrom eseményei31 Fedett út: a várárok külső oldalán létesített, ó'rjárati útból és gyülekezőterekből, lövészpadból és mellvédből álló védmű. 32 Ravelin: két bástyát összekötő kurtina elé emelt, háromszög alakú nek tükrében, hogy az északi hármas védelmi vonalat oltalmazza a hátbatámadás ellen. Lotharingiai Károlynak ugyanis először szét kellett lövetnie a védművet, nehogy a majdani rohamozókat oldalba foghassa. Emellett a két említett rondella közti hosszabb falszakasz fedezését kellett ellátnia, s végül tüzével a kitöréseket kellett támogatnia. Az 1684-es kudarc, mint a későbbi események mutatták, elgondolkodtatta a Habsburg hadvezetést, és a már vázolt stratégia módszeresebb alkalmazására kényszerítette. Ennek megfelelően 1685-ben, hosszú huzavona után, Érsekújvár visszavételét tűzték ki célul. Az uralkodó ismét Lotharingiai Károlyt nevezte ki főparancsnokká, s a herceg bebizonyította, hogy tanult 1684 keserű leckéjéből. A császári seregjúlius 7-én kezdett hozzá Magyarország egyik legkorszerűbb erődítményének megvívásához. Az ostromműveket ezúttal mintaszerűen építették ki, a tüzérség is hatékonyan dolgozott, s három hét alatt elérték árkaikkal a falakat. Eközben azonban megérkezett a török felmentő sereg Sej tán Ibrahim, az előző évi budai pasa vezetésével, és július 26-án hozzáfogott Esztergom ostromához, hog>' elvonja a császáriakat Érsekújvár alól. Károly herceg azonban tizenhatezer katonáját hátrahagyva ellenük vonult, és augusztus 16-án a táti csatában győzelmet aratott felettük. Még távollétében, 19-én az ostromló csapatok is döntő rohamot indítottak Érsekújvár ellen, és véres kézitusában bevették az erődítményt. 33 Ezzel a Duna vonala végleg szabaddá vált. védmű, amelynek leiadata, hogy a kurtinát és a bástyák oldalát (szárnyát) a közvetlen ágyúzás ellen fedezze. 33 Bálás 1888.431-447. old.; Matunák 1901.91-113. old.
