Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

A császári hadvezetés azonban nem elégedett meg ezzel. 1685 októberében Magyarországon maradt csapatai, kihasználva az érsekújvári siker és a táti győzelem lélektani és hadászati előnyeit, váratlan támadást indítottak a török hátország ellen, Buda összeköttetéseinek gyengítése végett. Helyzetüket jelentősen megkönnyítette, hogy midőn a törökök október 15-én elfogták Thökölyt, hogy a béke fejében kiadják a császárnak, mintegy 17 000 harcedzett katonája Lipót hűségére tért. A Mercy és Heissler tábornagyok által megindított támadás első eredményeként a császári csapatok október 12-én birtokba vették a töröktől üresen hagyott Szolnok várát, majd Hevest, Szentmiklóst és Szarvast is elfoglalták. December 6-án Mercy és Petneházy egy váratlan és merész akcióval bevette Aradot. Szolnoki bázisukról kiindulva Heissler és Petneházy január közepén elfogták a törökök Szegedről Budára küldött élelmiszerszállítmányát, 3000 főnyi kíséretét szétverték, végül a menekülőket üldözve Szeged külvárosába is betörtek, és felgyújtották. Április 24-én újabb sikeres rajtaütést hajtottak végre a törökök szegedi bázisa ellen. Akciójukkal az ott gyülekező csapatok Szolnok elleni támadását akarták megelőzni. Cserkesz Ahmed pasa és Thököly seregét az ütközetben teljesen szétverték.

34 A sikerek ellenére a bécsi kormánykörök most sem tudtak dűlőre jutni a további lé31 Az ismertetett eseményekre és Buda 1686. évi ostromóra lásd mindenekelőtt: Károlyi—Wellrnann 1936.; továbbá: Die Eroberung von Ofen und der Feldzug gegen die Türken in Ugarn im Jahre 1686. Mittheilungen des k.k. Kriegs-Archives, 1886. 1-126. old.

; Sugár 19/9.196-260. old.; R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása 1686. Bp., 1984.; ifj. Barta János: Budavár péseket illetően. Bár május legvégére a franciák semlegességét és a birodalmi segélycsapatok részvételét hosszas diplomáciai manőverezés után sikerült biztosítani, a sereg nagyobb része pedig már Párkánynál táborozott, az udvari klikkek ellentétei miatt a habozó Lipót nem tudott dönteni a hadjárat célja felől. Ahogy Federico Cornaro, az éles szemű velencei követ megjegyezte: „a császár nem akarja az egyiknek kívánságát teljesíteni, nehogy a másikat elkedvetlenítse".

35 Nagy gondot okozott Miksa Emánuel, az ifjú és heves bajor választófejedelem, egyébként Lipót veje, aki csak úgy mutatott hajlandóságot az 1686-os hadjáratban való részvételre, ha önálló parancsnoki hatáskört kap, például Székesfehérvár ostromára vezetheti hadait. Ebbéli szándékában támogatta őt a becsvágyó Bádeni Lajos is, aki sikereiért gyűlölte Károly herceget, s most szintén hadvezéri babérokat akart, amit azonban csak Miksa mellett érhetett el. Végül Károly hercegnek az utolsó pillanatban sikerült Lipótot rábeszélnie a Buda elleni támadásra, a döntést azonban csak az indulás előtt hozták nyilvánosságra, így Miksának sem maradt más választása, mint beletörődni a döntésbe. A keresztény had június elején indult meg Buda felé. Károly herceg azt akarta, hogy az egész sereg a budai oldalon vonuljon, mintha Fehérvár ellen készülnének, de Miksa mindenáron hangsúlyozni akarta független parancsnoki hatáskörét, ezért a visszavétele. Bp., 1985.; Szakály Ferenc: Hungária Eliberafa. Bp., 1986.52-/2. old. 35 Bubics Zsigmond: Comoro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Bp., 1891.164. old., június 9. (a továbbiakban: Bubics, Cornaro jelentése).