Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

tanács korábbi elnöke, a szentgotthárdi győző vetette papírra, Deilaguerra col Turco in Ungheria című háromkötetes művében. Ebben Buda visszafoglalását és a Duna-vo­nal felszabadítását tűzte ki elsődleges cé­lul. A főirányban indított támadást két mellékhadszíntéren, a Dráva mentén és Felső-Magyarországon indítandó akciók­nak kellett segíteniük. A Haditanács is ezt az elgondolást követte. Ennek megfelelő­en a Buda ellen vonuló fősereget két másik hadtest támogatta. A Schultz tábornok ve­zette mintegy 8-10 000 főnyi hadtestnek a Dráva mentén Eszék irányában kellett elő­renyomulni, hogy elvágja a felmentő sereg útját, a Caraffa tábornok parancsnoksága alatt álló 10-12 000 fős hadtest pedig Thö­köly Felső-Magyarországon állomásozó csa­patai ellen vonult. 2 ' 1 Erdélyt Scherffenberg tábornok biztosította 12 000 katonájával. A fősereg élére a kiváló Lotharingiai Ká­roly herceget nevezték ki, aki már Bécs fel­mentésekor bizonyította hadvezéri képes­ségeit. A sereg már a Vág mentén gyüle­kezett, amikor megérkezett a Luxemburg elleni francia támadás híre, mire a csapatok egy részét azonnal átirányították a nyugati frontra. A megcsappant létszámú főerő má­jus végén indult meg Buda felé. 25 Ekkorra azonban a törökök mintegy 15 000 főnyi erő­sítése a szerdár, Musztafa aleppói pasa ve­zetésével, már Budára ért. Leslie-nek tehát nem sikerült a török felvonulását megzavar­ni. A keresztények június 13-án bevették Visegrádot, majd 27-én a váci csatában vere­24 Montecuccoli tervére I.: Perjés 1999.170-1 72. old. Montecuccoli a felső-magyarországi hadtest feladatául akkor értelemszerűen nem Thököly megtámadását szabta, hanem a török erejét akarta megosztani. 25 Az 1684. évi hadjárat eseményeire I.: Angeli: Der Feldzug gegen séget mértek Kara Mehmed budai pasa mintegy 18 000 fős hadára. Kara Mehmed, aki Párkány után egy éven belül második kudarcát szenvedte el, ezután Pest kiüríté­sére kényszerült. A várost, amelyben az utolsó pillanatban legyilkolt keresztény fog­lyok holttestei hevertek, a keresztények szállták meg. Ezt követően Szentendrénél átkeltek a budai oldalra, ahol beleütköztek Musztafa pasa csatarendben várakozó sere­gébe, amely rögtön támadásba lendült. A keresztények azonban ismét győztek, és Musztafa kénytelen volt csapatait Budától délre, egészen Érdig visszavonni. Lotharingiai Károly mintegy 35 000 fő­nyi serege végül július 14-én ért Buda alá. Bádeni Lajos ugyan a váci győzelem titán kijelentette, hogy nyolc nap alatt elfoglal­ják Budát, ám a korábban Bécset védő, ta­pasztalt Starhemberg szerint a keresztény sereg sem létszámban, sem felkészültség­ben nem volt megfelelő a tervezett vállal­kozásra. A hadmérnökök, köztük a török fogságot is megjárt Marsigli, szintén óva intettek a túlzott önbizalomtól, mondván, a Várat csak módszeres ostrommal lehet bevenni. Ennek ellenére a keresztények július 19-én bevették a Vízivárost. A roha­mozó katonák szorosan a menekülő törö­kök nyomában jártak, mire Kara Mehmed saját janicsárjai előtt bezáratta a Bécsi ka­put. A kint rekedt 1000-1200 török az utolsó szálig elesett. A keresztény haderő most már teljesen körülzárta a Várat, s bog)' a török felmentő die Türken im Jahre 1684. Mittheilungen des k.k. Kriegs-Archives, 1884.377-428. old.; Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázötven éves évfordulóra átdolgozta Wellmann Imre. Bp., 1936.4-10. old.; Fekete 1944.42-48. old.

Next

/
Thumbnails
Contents