Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai
ször is leégett, a várbeli házukat pedig az ostromtüzérség lőtte szét és gyújtotta fel. A Buda elleni újabb támadásra megint nagyon hosszú ideig, egészen pontosan 8] évet kellett várni. A tizenöt éves háborút lezárásaként Zsitvatoroknál a császári és portai követek húsz évre békét kötöttek. Ez még le sem járt, amikor 1618-ban kitört a harmincéves háború, amely a Habsburgkormányzat figyelmét teljes egészében a nyugat-európai politika és hadszínterek felé fordította. Magyarországon csak a béke fenntartására törekedtek, bármi áron. Ez a helyzet a harmincéves háború után sem változott, hiszen a Habsburgok harca a franciákkal az európai hegemóniáért, később a spanyol örökségért és a kereskedelem birtoklásáért tovább folyt. Hogy mennyire nem kívánták a törökkel vívandó háborút, azt talán legjobban a szentgotthárdi győzelem után titokban a status quo alapján megkötött vasvári béke jelképezi. Ennek értelmében ugyanis a török kezében maradt az 1660-ban bevett Várad és az 1663-ban elfoglalt Érsekújvár. Ezek elvesztése szinte teljesen lehetetlenné tett bármiféle Buda elleni akciót. A Buda visszavívásához, s később Magyarország török uralom alóli felszabadításához vezető események különös módon török oldalról indultak ki. A 17. század közepén az Oszmán Birodalom már szinte minden tekintetben jelentős hátrányba került az európai hatalmakkal szemben. A hanyatlás megállítására a század közepén a is Gyalókay Jenő: Nagyvárad ostroma 1660-ban. Hadtörténelmi Közlemények 12 (1911), 31-48. old.; Matunák Mihály. Érsekújvár a török uralom alatt. 1663-1685. Nyitra, 1901. 6-36. old.; Bálás György: Újvár építészeti rendszere és katonai két Köprülü, Mehmed nagyvezír és fia, Ahmed tett kísérletet. Növelték az állam bevételeit, fejlesztették a hadsereg fegyverzetét. A katonai és közigazgatási reformok azonban a régi alapokon nyugodtak, a kétségtelen eredmények ellenére sem sikerült a bajok fő forrását, a merev és fejlődésképtelen társadalmi és gazdasági struktúrát megváltoztatni. A birodalom hadserege azonban, főként kimeríthetetlen embertartalékainak és még mindig jól működő utánpótlási rendszerének köszönhetően, így is hatalmas erőt képviselt. Kara Musztafa nagyvezír azonban túlbecsülte ennek lehetőségeit, amikor közvetlenül Bécs ellen intézett támadást. A bécsi udvar — addigi politikájának megfelelően — mindenképpen el akarta kerülni a háborút a törökkel, de a Portán visszautasították I. Lipót békeajánlatát, s Kara Musztafa reálisan is mintegy 80-100 000 főre becsülhető hadereje 1683 július közepén körülzárta a császárvárost. A védők, élükön Ernst Rüdiger Graf von Starhemberg tábornokkal," hősiesen ellenálltak, időt engedve ezzel a felmentő seregnek az erők egyesítésére és a támadás előkészítésére. Végre szeptember 12-én a Bécstől nyugatra emelkedő Kahlenbergen megjelentek az egyesült Habsburg-lengyel-birodalmi csapatok, élükön Sobieski János lengyel királlyal. A parancsnokok között ott találjuk a későbbi budai ostrom csaknem valamennyi vezető tisztjét. A Habsburg seregrész élén Lotharingiai Kászerepe. Hadtörténelmi Közlemények 1 (1888), 212-222. old. 19 Életrajzát I.: Thürheim, C: Feld rnarschall Ernst Rüdiger von Starhemberg. Wien, 1882.; von Renner: Vertrauliche Briefe des Grafen Ernst Rüdiger von Starhemberg. Wien, 1890.
