Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
egy szovjet harckocsioszlop közeledett a tér felé, a harckocsi csövét feléjük irányoztatta, és egy lövést is leadatott velük. Én tolmácsoltam, mivel a hadifogság alatt valamennyire megtanultam oroszul. A szovjet katonák először nem akartak engedelmeskedni, de a kézigránát felmutatásával jeleztük nekik, hogy elpusztulnak, ha nem engedelmeskednek. A lövés, azt hiszem, valamelyik hídon vonuló jármű lánctalpát el is találta, mindenesetre mi utána azonnal elrohantunk onnan. Harccsoport a téren nem volt: csak spontán összeverődött, majd szétszakadó fegyveresek, akik hol csatlakoztak valakihez, hol meg elváltak egymástól, és hazamentek. Ezért nem volt irányítás sem. Énhozzám ugyan csatlakoztak fiatalabb fiúk, de ez is csak laza kapcsolat volt. Részletek Csiba Lajos Napló-^/Zw/' Bekövetkezett az a tragikus helyzet, esemény, aminek nem kellett, nem lett volna szabad: minden szó nélkül, minden előzetes felszólítás nélkül megtámadtak, ránk törtek a szovjet csapatok, mintha betörők, banditák, fasiszták vagy mit tudom én mik 81 Szivárvány (Chicago), 1989. november, 85-87. old. (Csiba százados a Kilián laktanya parancsnoka volt.) 82 Pásztor Gyula (192l-l 991 ); vasesztergályos szakmát szerzett. A világháborúban, Kijevben szenvedett aknaszilánk-sérülést. A forradalom kitörése után az egyik alapítója lett a Baross téri csoportnak, és feloszlásáig parancsnokhelyettese maradt. Bécsbe emigrált, ahol 1957 januárjáig jelentős szerepe volt az ellenállásban. Ezután Erankfurtban, majd Brüsszelben telepedett le, mellékállásban labdarúgójátékos-ügynökként világhírnévre tett szert. A Magyar Református Egyházat adományokkal támogatta. 83 Pásztor Sándor (1936- ); 1 953-ban kizárták a gimnáziumból határátlépési kísérletért, és két évig Cegléden, a fiatalkorúak lettünk volna. Etre igazán nem számítottunk. [...] Nagyon ránk heccelhették őket, hogy ellenforradalmárokkal állnak szemben, akiket kíméletlenül meg kell semmisíteni. [...] Látom, az udvaron két fehérköpenyes ápolónő fekszik holtan, a fehér köpenyük nyilván jó célpont volt az oroszoknak a sötétben, és őket sem kímélték." AVIL kerületi felkelők A VII. kerületben, a forradalom első napjaiban csak a Keleti pályaudvar környékén alakult ki nagyobb ellenálló csoport. Az itteni felkelők szálláshelye a Baross tér 19. számú épületben volt. Október 28-ától Pásztor Gyula 2 és Sándor 83 parancsnokságával mind szervezettebbé vált a fegyveresek tevékenysége. Októberi harcukról szinte teljesen hiányoznak a források. A Baross tériekhez számos egyetemista is csatlakozott, akik stencilgépekkel nagyarányú propagandatevékenységet folytattak. Más felkelőegységek is felhasználták ezt a lehetőséget, ám lényegesen csekélyebb intenzitással. Amikot megalakult a nemzetőrség, Nickelsburg László műszerész 84 vette át a főparancsnokságot, de a csoport vezetésébörtönében raboskodott. 1956-ban Mohácson, a MÁV-nál rakodómunkásként dolgozott. A Baross téri felkelőcsoport alapító tagja, és mindvégig egyik vezetője volt. A forradalom leverése után Ausztriába menekült, libériában és az NSZK-ban is dolgozott. M Nickelsburg László (1924-1961 ),-1944-ben megszökött a zsidó munkaszolgálatról, és a háború végéig bujkált. A családja elpusztult. Többszörös sztahanovista műszerész volt. 1953-ban belépett az MDP-be. 1956-ban a fegyverszünet idején csatlakozott a Baross tériekhez, hamarosan a parancsnokuk lett. 1957. február 11 -én letartóztatták, halólra ítélték, és 1961. augusztus 26-án kivégezték.
