Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
ben továbbra is fontos szerepet játszott a két Pásztor (nem voltak rokonok), és Balogh László („Pipó") csatornatisztító . November l-jén a Baross tériek részt vertek a G y ű j t ő fo g h á z fo g 1 y a i n a k k i s z a b a d í t á s á b a 11. Október 27-29-e között számos újabb VII. kerületi fegyveres esoport alakult. A Csengery utcai tanács épületében székelt, pártmegbízásból Hegedűs István 86 elnökletével, a kerüleri Forradalmi Bizottság. Ugyanebben az épületben rendezkedett be Steiner Lajos szállítómunkás 87 fegyveres csoportja. Így a felkelőegységet több pártfunkcionárius és rendőr befolyásolta, de a csoport összetétele folyamatosan változott. Steinerék az egyik belügyi helyiségből számos titkos dossziét hoztak el, de felhasználásukra már nem nyílt módjuk. A „Farkas" — vagy „Wesselényi" — csoport Kovács Dezső („Susogó" vagy „Farkasgazda") hőszigetelő 88 és Drbál Fees Balogh László (1925-1958); brigádvezetőként dolgozott. 1951-ben három évre ítélték, miután összeverekedett két szovjet katonával, akik a feleségét zaklatták. 1956-ban a fegyverszünet idején csatlakozott a Baross téri felkelőkhöz, ohol szakaszparancsnok lett. A harcokban megsérült, a továbbiakban az egészségügyi ellátást szervezte. 1957. február 6-án letartóztatták, halálra ítélték, és 1958. április 22-én kivégezték. 86 Hegedűs István (1906-); főmérnök. Az MDP megbízásából a VII. kerületi Tanács épületben mint Nemzeti Bizottsági elnök tevékenykedett. 8/ Steiner lajos (1930-1958); a forradalom kitörése előtt a FOSZEFU-ban dolgozott. Október 28-án csatlakozott a VII. kerületi rendőrkapitányság felkelőihez, akiknek hamarosan a parancsnoka lett. Az NSZK-ba emigrált, de 1957-ben, amnesztiában bízva, hazatért. Június 25-én azonban letartóztatták, halálra ítélték, és 1958. augusztus 5-én kivégezték. 88 Kovács Dezső (1920-1958); 1944. március 15-én sorkatonaként részt vett az antifasiszta tüntetésen, ezért a hadbíróság két évre ítélte, de megszökött. 1945-ben az MKP ifjúsági szervezője, később többszörös sztahanovista volt. 1 956. október 28-án jelentkezett nemzetőrnek és a „Farkas"-csoport parancsnoka lett. renc technikus parancsnoksága alatt, a Tanács épületében lévő fegyvetesektől leválva, előbb a kerületi rendőrkapitányságra, majd 30-án egy Wesselényi utcai épületbe kerültek. Mivel az FKgP igényt formált a helyiségükre, l-jén az Almássy térre települtek át. Ezt a szálláshelyüket 3-án, stratégiai okokból a Royal szállóra cserélték fel. Mivel a esoport vezetői úgy érezték, hogy nemzetőrségüket katonai szakképzettség nélkül nem tudják irányítani, felvették a kapcsolatot Solymosi János és Döbrentei rv 90 Károly ezredessel , akik tanácsokkal, tanácsadókkal látták el őket. A VII. kerületi rendőrkapitányságon és a pártházban is kialakult két nagyobb nemzetőri csoport Csabai László rendőrfőhadnagy 91 , majd Bencze László 92 , illetőleg Nemeskéri József diszpécser 93 és Drabant József őrnagy 94 vezetésével. Az előbbiben a rendőrök voltak többségben, az utóbbiban A harcok végeztével részt vett a fegyvertelen ellenállásban. 1957. október 23-án letartóztatták, halólra ítélték, és 1958. október 7-én kivégezték. 89 Drbál Ferenc (1929-1991 ); országos súlyemelő bajnok volt. A forradalom idején a „Farkas"-csoporthoz csatlakozott, az egység egyik vezetője lett. A forradalom leverése után Münchenbe emigrált. 90 Döbrentei Károly katonatiszt. Feltehetően emigrált. 91 Csabai László (1930—); rendőrtiszt volt, okit a VII. kerületi kapitányság éléről a radikálisabb civil felkelők eltávolították. 1957-ben elmozdították állásából, majd internálták. 92 Bencze László (1929); a VII. kerületi kapitányság épületnek felkelőparancsnoka volt, a harcokban is részt vett. A forradalom bukása után emigrált. 93 Nemeskéri József (1921-); elvégezte Színművészeti Akadémiát, 1955-től dolgozott diszpécserként. 1956 októberében csatlakozott a VII. kerületi pártbizottság épületében lévő felkelőcsoporthoz, amelynek egyik vezetője lett. A fegyveres ellenállás leverése után röpcédulákat készített és sokszorosított, majd bekapcsolódott a Központi Munkástanács munkájába. 1956. december 4-én letartóztatták, és 15 évre ítélték. 1963-ban szabadult. 9i Drabant József katonatiszt. Feltehetően emigrált.
