Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

forrás szerint — Tildy Zoltánban bíztak leginkább. A fegyverszüneti időszak első felében mindhárom csoport kiegészítette vagy megváltoztatta a bázishelyét. A Tűzoltó utcaiak elfoglalták a velük szemben lévő AVH-s garázst is, a Berzenczey utcaiak át­települtek a Ferenc téri női rendőrszállás­ra, a Tompa utcaiak pedig kettéoszlottak. Egyik részük áthelyezte bázisát a Ráday ut­cai diákszállásra, miután Bárány János fel­vette a kapcsolatot Petrák Lajossal 75 , az M DP titkos megbízásából működő Forra­dalmi Ifjúsági Szövetség vezetőjével. A to­vábbiakban a politikailag járatos Petrákék befolyást gyakoroltak Bárányra. A Tompa utcában maradt részleg vezetője Mezei La­jos műszerész 76 lett. A IX. ketületi nemzet­őrségi egységek közül ekkor csak a Ferenc téri szerveződött katonai alakulatok mintá­jára. A november 4-ei támadás álmukban érte a IX. kerületi nemzetőrcsoportokat, jólle­het tudtak arról, hogy a szovjet csapatok fo­lyamatosan szivárognak be Magyarországra. A Tűzoltó utcaiak főleg a Nagyvárad téren, az Üllői úton, a Mester és a Viola utcában csaptak össze az intervenciós csapatokkal. Kötelékeikben harcolt 22-24 besorozott AVII-s is, akiket a fegyvetszünet idején az utcán vettek őrizetbe. A harcok idején a csoport parancsnokai minduntalan kapcso­latot kerestek a szovjet katonai és a magyar politikai vezetőkkel a tűzszünet elérése ér­dekében. Egy ízben sikerült a szovjetekkel tátgyalóasztalhoz ülniük, de nem fogadták el az egyedüli lehetőségként felkínált fel­tétel nélküli fegyverletételt. „Göndörék" a Ferenc téren, a Mestet, a Thaly Kálmán és végül a Tűzoltó utcaiak­kal közösen a Viola utcában szálltak szem­be a szovjet katonákkal. A Tompa és Ráday utcaiak leginkább a Ferenc körút két olda­lán bocsátkoztak tűzharcba a bevonuló páncélosokkal. A IX. kerületi forradalmá­rok 4 napig— csupán kézifegyverekkel és benzines palackokkal — védekeztek az óri­ási túlerővel szemben. (A Kilián laktanyára már 4-én olyan súlyos nyomás nehezedett, hogy védői mát ezen a napon menekülésre kényszerültek. Néhányan közülük a civil felkelők kötelében harcoltak a végsőkig.) Novembet 8-án a Ferencvárosban gyakorla­tilag megszűnt a fegyvetes ellenállás. A fe­rencvárosi felkelők a novemberi harcok alatt mintegy 7-8 páncélost gyújtottak fel, és mindkét fél 10-15 harcost vesztett. A VIII—IX. kerületi felkelők kis része röpcédulagyártással, sztrájkkal, szervezke­déssel folytatta a harcot. 7 74 Tildy Zoltán (1889-1961); a Református Teológioi Egyetemen szerzett diplomát. 1917-ben belépett a Kisgazdapártba, 1922-ben az Egységes Pártba. 1929-30-ban részt vett az FKGP szervezésében. 1 945-től 46 februárjáig miniszterelnök, ezután 1948-ig köztársasági elnök. A forradalom idején államminiszter lett. 1958-ban bat évre ítélték, 1 959-ben szabadult. 75 Petrák Lajos (1929-1986); lakatosként a DISZ Budapesti Bizottságának titkára. A pártiskolán 1953—54-ben a Rákosi-rendszer bírálatáért kapott fegyelmit. 1956. október 28-a után a DISZ Központi Bizottságának megbízásából igyekezett minél több fegyverest megnyerni az újraszerveződő kommunista párt támogatására. 195Z tavaszától a MAVAG esztergályosa. A hetvenes évektől a Budapesti Postaigazgatóság vezetőségi tagja lett. 76 Mezei Lajos (1926-); a forradalom ufón emigrált. 77 Nagy József és tsi, BFL 451/89 — Onestyák László és tsi, FB 5652/57 — Szirmai Ottó és tsi, BFL 622/89.

Next

/
Thumbnails
Contents