Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

gyén, a tizenöt éves vagy hosszú háború. A harc kezdettől fogva váltakozó sikerrel folyt. Pálffy Miklós, a kor legkitűnőbb magyar hadvezére, 1593-94 telén bravúros hadjáratban vette vissza Füleket és Nógrádot, mintegy előkészítve Esztergom ostromát. A cél azonban már ekkor is Buda volt. De Esztergom védői hevesen ellenálltak, s amikor Szinán nagyvezír Győr ellen vonult, a keresztények Esztergom ostromának, s ezzel egyelőre a Buda elleni vállalkozás tervének feladására kényszerültek. Szinán végül 1594-ben elfoglalta Győrt, Bécs előretolt védőbástyáját.

9 Ennek ellenére a császári haderő a következő évben is Esztergom ellen indult, hogy végre megnyíljon az útja Buda felé. Siker esetén mellesleg elvágják Győr utánpótlását is. A kiváló Kari Mansfeld vezetésével az ostrom most eredménnyel járt, bár ő maga a győzelmet már nem érte meg, mert vérhasban meghalt. Pálffy Miklós, kihasználva a győzelem adta lendületet, Vörösvárnál megverte a budai pasa sereget is. A Buda elleni támadással azonban még három évet kellett várni. 1596-ban a császári sereg bevette és földig rombolta a Budát keletről biztosító Hatvant,

11 de a III. Mehmed 8 A tizenöt éves háború hadieseményeire I.: Magyarország hadtörténete. FőszerL Liptai Ervin. I. köt. Bp., 1984.210-227. old. (a továbbiakban: Magyarország hadtörténete). Konkrétan a Buda körüli eseményekre L: Fekete 1944.32-41. old.; Veress Endre: Buda és Pest 1602-1603-iki ostroma. Hadtörténelmi Közlemények 1 1 (1 910), 52-79., 388-41 7. old.; Karácson Imre: Buda ostroma 1602-ben. Hadtörténelmi Közlemények 12 (1911), 19-20. old.; Sugár István: A budai vár és ostromai. Bp., 1979.133-168. old. ? Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele. 1594-1598. Győr, 1913. 18-30. old. ío Gömöry Gusztáv: Esztergom vár bevétele 1595-ben. Hadtörténelmi Közlemények 4 (1891), 462-481., szultán vezette török had elfoglalta Egert és a mezőkeresztesi csatában legyőzte az egyesült császári-erdélyi-magyar sereget.

12 1597-ben a császári haderő a török kézen levő Győrt ostromolta, de kudarcot vallott. A következő év tavaszán azonban Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg válogatott csapatai rajtaütéssel mégis visszafoglalták Győrt,

13 majd továbbnyomulva Tata, Gesztes, Veszprém, Palota, Vázsony, Tihany és Csesznek erősségeit is bevették. Ezzel felszabadult a Budához vezető vízi és szárazföldi út. A Mihalidzsli Ahmed pasa és 3000 katonája által védelmezett Vár ostroma azonban igen későn vette kezdetét. A tapasztalt Adolf Schwarzenberg vezette, a mintegy 35 000 főnyi szövetséges haderő ugyanis csak 1598. október 4-én szállt táborba Óbudánál. Még aznap egészen a városfalig törtek előre, ahol állást foglaltak, majd állandó tüzérségi párharc közepette hozzáfogtak az árkoláshoz. Az időközben megérkezett Mátyás főherceg tartotta haditanácsban október 10-ére tűzték ki a rohamot. 7\ támadást erős tüzérségi előkészítés után indították meg. A bal oldali oszlop a Duna-parti bástya ellen indult, a középhad és a jobbszárny a fa648-677. old- Csorba 1978.136-156. old. H Gömöry Gusztáv: Hatvan ostroma és bevétele 1596-ban. Hadtörténelmi Közlemények 1 (1894), 96-107., 242-254. old. 12 Komáromy András: A mezőkeresztesi csata 1596-ban. Hadtörténelmi Közlemények 5 (1892), 28-67., 157-180., 278-298. old.; Kropf Lajos: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. Századok, 1895.397-421. old. 13 Mohi 1913.43-64. old. H A pasa az ostrom kezdetén segélykérő követeket küldött a Váradot ostromló Szaturzsi Mehmed pasa szerdáihoz, aki azonban támogatás helyett leváltotta Ahmedet, s helyébe Dev (Ördög) Szulejmánt nevezte ki.