Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

Függelék Buda 1530. évi ostroma Szerémi György, Szapolyai János udvari káplánja elbeszélésben: „Több mint kétezer embere volt János királynak; a németek szám szerint kilencezren voltak. És jöttek a németek vízen tizennégy gályával; vitorlával felszerelve; volt negyvenegy naszádjuk; a gályák közt egy különösen nagy volt, s tele volt nagy ágyúkkal. Ezt a nagy gályát külön engedték leszállni a vízen az ágyúkkal a Szent Antal-monostorral szemközt. Már ostromoltak minket a németek Mindenszentek vigíliáján.

2 Én mindjárt meggyóntam, s lementem a várból Buda városába, a Boldogságos Szűz Mária-templom kertjébe.

3 Mindjárt lőttek egyet a hadinépekre, akik ott álltak, s azt a golyót elvittem János királynak a budai várba... Már ostromoltak és mindenfelől szorongattak bennünket, mint Holofernesz

4 a betuliaiakat. Egy kijárásunk a várból a Madárhegyre

5 mégis volt, akik a lovakkal együtt a szőlőhegyek szőlőjéből táplálkoztunk. Hogy ezt megtudták a németek, azonnal állítottak a kishegyre egy ostromtetőt, s odahoztak a hajókról két ágyút. Most már valóban be voltunk szorítva, s szűk járásunk maradt. Volt nálunk egy ágyús, név szerint András, szerzetes Szent Ágoston rendjéből, s egy László nevű ember, szintén ágyús; mester 1 Azaz a budai oldalon, a Szt. Gellért egyháznál. 2 1530. október 31. 3 Azaz a Nagyboldogasszony templom, a mai Mátyás templom. 4 Bibliai kép, Holofernesz az asszír király hadvezére. volt ez sok csalafintaságban; több ágyúsa nem volt a királynak rajtuk kívül. Volt egy német is a várban, de gonoszul és hűtlenül szolgálta a királyt, mert sok port töltött az ágyúkba, és az szétvetette az ágyúkat. Én ezt láttam, megfeddettem őt, s azonfelül megmondtam a királyi fenségnek; s a király megparancsolta, hogy többet az a német ne dolgozzék. Es már ágyúzni kezdtek a Mindenszentek ünnepnapján

6

; ebéd után nyolcat és a következő napon százat lőttek minden részről Buda városára és a falakra. A király megparancsolta, hogy minden golyót, amit megfoghatnak, vigyenek a budai várba; minden egyes golyóért adjanak nekik tizenkét garast... A második napon elkezdték lőni a város falait reggeltől egészen esteledésig. Négyszázat lőttek a nagy ágyúkból, s a golyókat ily módon vitték Buda várába; mindegyikért tizenkét garast kaptak János királytól. A budai várfalat Országú Ferenc háza

7 felé földig lerombolták, de a tornyot sohasem tudták szétrombolni a gépekkel, olyan erős volt. Amikor már a budai fal leomlott, a német gyalogosok mindjárt támadásra jöttek. Hogy megtudták a törökök és a rácok, hogy jönnek, vígan felálltak a töltésre, sok derék tizedest a németek közül megöltek, fejüket kopjára tűzték s merészen fenyegették meztelen kardjukkal a németeket. Kiegyenesedve álltak a töltésen; semmit sem féltek a törökök, sem a rácok; örültek a zsákmányuknak, mert a németek általvetőjében találtak aranyforintokat. A törökök bizony 5 A mai Naphegy. 6 1 530. november 1. 7 Eredetileg a pénzverőház, Kammerhol. 1 456 után kapják meg az Országhok.