Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel

ami. Nem említik a politikusok és a kato­nák háborús tragédiába torkolló végzetes döntését sem mint ami hozzájárult ahhoz, hogy a nők teste felett a szovjet katonák s z a b a d o n r e n d e 1 k e z t e k. A történet elmondva A családon belüli heteroszexuális kap­csolat európai attribútumai: a lojalitás, a hűség és a romantikus szerelem. 56 Bármi­lyen magyarázó elvet használjuk is a II. vi­lágháborúban a Vörös Hadsereg katonái ál­tal elkövetett nemi erőszakra, a női hall­gatás beépített eleme volt a rendszernek. A nőknek nem volt szabad elmesélni a part­nerüknek, ami velük történt, mert ezzel, az erőszakot elkövető szándékainak megfele­lően, csak tovább erősítették volna a szé­gyenérzést. A lojalitás a férfiuraimon alapu­ló társadalom fenntartásához fontosabb volt a személyes élmény pszichológiai fel­dolgozásánál. 1945-ben a nyugalom elérése kívánatosabb cél volt az újjáépítéshez, mint bármi egyéb. A férfiak csak akkor fo­gadják el a nők által elszenvedett nemi erő­szak tényét, ha megfeleltetik az archaikus­patriarchális vagy ideologikus-patrióta ér­tékrendnek. Ha a nők saját élményeikalap­ján maguk kívánnák az eseményeket fel­dolgozni, hamar szembekerülnének a fér­fiak megítélésével, akik a háborúban elkö­vetett nemi erőszakot a hábotúval termé­szetesen együtt járó eseménynek tekintik. Ebben a helyzetben, amikor elvárták asszo­56 Erika M. Hoerning: The Myth of female Loyality. Jhe Joumol of Psychohistory, 16 (1), 1988.19-45. old. 57 Erika M. Hoerning: The Myth of Female Loyality. The Journal of nyaik és lányaik feltétlen lojalitását, ők ma­guk csak a nemzethez és a hazához ma­radtak lojálisak. Azok a korántsem reprezentatív inter­júk, amelyeket készítettem, azt bizonyít­ják, hogy a nemi erőszak élményének fel­dolgozásában Budapesten a baloldali (szo­ciáldemokrata), szakszervezeti hagyomá­nyokkal rendelkező családokból szátmazó nőknél más elbeszélési módokat találunk, mint a „másik" oldalon, a nem baloldali be­állítottságú nőknél, akik a legrosszabbat vatták, és azt kapták, amit vártak, A balol­dali beállítottságú nőkre a pozitív szovjet kép jellemző, mint ahogy az illegális kom­munisták szinte széthordták a szovjet pavi­lont a budapesti kiállításon, ereklyeként tisztelve minden darabját. 58 Politikai okok­ból is kívánatos volt, hogy hallgassanak ezektől az esetekről. A hidegháború idején a szovjet hadseregre tett bármilyen negatív megjegyzés politikai állásfoglalásnak tűnt. Az interjúkban a kommunista párthoz kö­zel állók a negatív kicsengésű történetet többes szám harmadik személyben, semle­ges hangnemben adják elő, mintha azt ér­zékeltetnék, hogy mások mit gondoltak a szovjetektől. Ugyanakkor a saját pozitív él­ményeiket egyes szám első személyben mesélik el. A nő lelki élménye és a történtek jogi megfogalmazása között nagy volt a különb­ség. A jog külső bizonyítékokat keres: itt a nő tanúságtétele a fegyverrel megtámoga­tott nyers erőszakkal áll szemben. A győze­delmes szovjet hadsereg katonájával szem­Psychohistory, 16(1), 1988.40-41. old. 58 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) Visszaemlékezés-gyűjtemény, 867. f. l/k-91.

Next

/
Thumbnails
Contents