Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
tiltották be, amelyben a kisújszállási városi tanács jegyzőkönyve szerint a tisztiorvos azt javasolja, hozzanak létre a városban bordélyt, mert „tudomása szerint a városban egész sereg nő van, aki készséggel áll az oroszok rendelkezésére", 8 és így vélhetően biztosítani lehetne a többi nő nyugalmát. 1989 után érthető módon megindult a II. világháború hadtörténetének újraírása. A korábbi diadalmas és szeplőtelen Vörös Hadsereg szerepének újraértékelésében a nők mint áldozatok tűnnek fel a tabuktól lassan mentesülő történetírásban. Az első, a szovjet katonák által elkövetett nemierőszak-esereker vizsgáló tanulmányok legfontosabb feladatuknak az cserek számának megadását tekintették, hog)' fellebbentsék a fátylat az addig elhallgatott tényről. A hidegháború a nyugati oldalon kedvezett a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak dokumentálásának, az okok értelmezése nélkül. A szovjet katonák brutalitásának bemutatása egyszerre szolgálta az ellenség nimbuszának megtépázását és a nőknek mint áldozatoknak, egyszersmind hősöknek a megjelenítését. 10 Az elemzést akadályozza, hogy hiányoztak az adatok, amelyeket a történészek forrásnak tekintenek. Közvetett forrásokból lehetett bizonyos következtetéseket levonni, ezért tekintem e tanulmány fontos részének a rendelkezésre álló források értékelését is. Mindazonáltal a megdöbbentő németországi adatok már beépültek történeti tudásunkba. Hazai vonatkozásban a budapesti nemierőszak-esetek áldozatai8 Sorsforduló. Szerk.: Karsai Elek, Somlyai Magda. Bp., 1970,1. 223. old. 9 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, 1998.331 old. 10 Atina Grossmann: A Question of Silence: The Rape of German nak száma 50 000 és 200 000 között mozog: a becsléseket a kutatók a nemibeteg gondozók és a helyi tisztiorvosok megbízhatónak tekinthető, de részleges érvényességű adataira alapozzák. A következőkben azt vizsgálom, hogy az 1945-ös eseményeket miképpen magyarázták kétfajta értelmezési keretben: a feminizmus második hullámának terminológiájával, illetve tágabb értelemben a második világháború élményének feldolgozásakor Budapesten; a nemi erőszakról való hallgatás hogyan lett az újraépülő nemzeti identitás részévé, és milyen módszertani lehetőségei és korlátai vannak az áldozatok száma meghatározásának. Bizonytalan becslések A nők ellen elkövetett nemi erőszakról sokféle okból hosszú időn át hallgattak az áldozatok, és persze a hivatalnokok, a rendőreik, az elkövetők is. Hiányoznak és esetlegesek a róluk szóló írott dokumentumok is. A nemierőszak-esetek összehasonlításához elvileg katonai, egészségügyi, bűnügyi, közigazgatási és külügyi írott források jöhetnének szóba. A katonai iratanyag Moszkvában van. A magyar külügyminisztérium anyagaiban megtalálhatók az ország különböző részeiből érkezett panaszlevelek a civil lakosságot ért atrocitásokról. A magyarországi közigazgatási jelentések, országosan a főispáni jelentések szintén megemlítenek egyes eseteket, de önmagukban Women by Occupation Soldiers. West Germany under Construction. Politics, Society and Culture in the Adenauer bo. Ed. Robert G. Moeller, University of Michigan Press, 1997. 51. old., 43. sz. lábjegyzet.
