Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig
Péter királyi gyámok, Battyány Orbán budai várnagy, Markos Bálint, a kis király keresztapja, Werbőczy István, a török követségből hazatért kancellár vezetésével, egy 2000 fős sereget irányítva. Ferdinánd szövetségesének talán csak az anyakirálynő, Izabella volt tekinthető, aki már többször megígérte Buda átadását a Habsburgoknak, de hatalma és ereje most sem volt szándéka mcgva 1 ó sítá sá hoz. A Vár átadását célzó sikertelen tárgyalások után, szemben az 1540-ben történtekkel, kemény ostrom következett. Először három napi ágyúzással a Duna-parti Vízivárat tették használhatatlanná, tönkretevő ezzel a Vár vízellátását. A Vár ostromtervének elkészítésére a fővezér most érdekes módon nem vállalkozott. Bécsbe küldte meg a Vár alaprajzát, s az ottani haditanácskozásra bízta annak eldöntését, hogy melyik oldalról támadjanak. Az így jóváhagyott tervnek megfelelően az egyik, Petényi Péterre bízott ágyúállás a Szombat (Bécsi) kapu és az északkeletei szögletbástya között, a másik, a Roggendorfra bízott, a déli nagy rondellával szemben, a Gellérthegyen épült ki. A tüzérség parancsnoka, Nicolaus Leissner erős sánccal védi az ágyúkat — 29 nagy, 4 kisebb ágyút, 6 falkon t —, körös-körül levert cövekekkel veszi körbe, s a Várhoz hasonló erődített hellyé alakítja őket. A harmadik ágyúállás a Gellérthegy mögötti Madárhegyen (Naphegy), a mai Budaörsi út felett épült ki, az esetleg érkező török felmentő sereg távoltartására. A körültekintő tüzérségi támadásnak meg is van az eredménye, a déli rondella falkoronája beomlik, a magaslatokról a várudvarra is be tudnak lőni. A védelem csak György barát fáradhatatlan lelkesedése miatt nem omlik össze. Május közepétől a Gellérthegyről elvitt ágyúkkal a mai Pauler utca környékéről, az akkori zsidó temetőből a Logodi vagy Fehérvári kaput veszik tűz alá. A 150-200 méterre elhelyezett lövegek nagy pusztítást végeznek, június 1-jére a fal és a mögötte emelt földsánc egy hosszabb szakaszon leomlik. Eközben éjjeli támadásokkal felszámolják az előretolt posztokat, amelyek a nyugati várfal alatti királyi kerteket védik. Június 2-án nemcsak ezen a falszakaszon, hanem északon, a Szombat (Bécsi) és Erdélyi bástya között is támadásba lendültek, de a két ponton folyó támadás kevés volt az erők megosztására. Hiába jutottak fel a falra mindkét helyen, a védők koncentrált ellentámadásai kiszorították őket. A dunai naszádosok még kevesebb siker reményében támadtak a Duna felőli oldalról, a mai Táncsics Mihály utca és a Mátyás templom vonalában. Roggendorf ekkor utasítást ad aknászainak a folyósok elkészítéséhez, de a budaiak Nagybányáról származó aknászai ügyesen védekeznek ellenaknák fúrásával. A másfél hónapja tartó ostrom, látszólagos sikertelensége ellenére is, megtette pszichológiai hatását. A védőkben ilyenkor mindig meginog a hit, hogy valóban küldenek-e számukra felmentő csapatokat, riadtan konstatálják készleteik fogyását, a szűkös vízkészletet. A palotában már a szekrényekkel tüzeltek, a víz majdnem olyan drága lett, mint a bor. György barát akaratával szemben, s a szultán által a várba bejuttatott biztató levél ellenére a budai városi tanács az ostromhelyzet megszüntetésére, azaz a kapitulációra szánta el magát.
