Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

nappal később Batthyány Kázmér, nyilván egyeztetett kormányálláspont eredményeként, a következőket írta Pulszky Ferencnek, a kormány londoni képviselőjének: „Ezen, a nemzetre nézve annyira örvendetes s óhajtva várt esemény a magyar ügyekre nézve minden tekintetben nagy befolyással leend. I la némely külföldi hatalmak mindeddig vonakodtak is Magyarországnak függetlenségi nyilatkozatát, mint bevégzett tényt tekinteni, míg hazánknak fővárosa az ellenségkezében van, míg attól lehete tartani, hogy mint erejének gyűlhelye oda használtassék, hogy a magyar kormányt és hadsereget újra a Tiszántúlra visszaszorítsa: Budának — az annyira erősített s a végelszántságig védelmezett Budának — bevétele e nehézségeket végképp elenyészted; — ez még inkább fogja a magyar hadsereg a külföldi népek minden kétségeit elenyésztetni, midőn a Duna mellett fekvő fővárosából bncsátandja ki hadjárati tudósításait".

100 Lelkes hangvételű levélben gratulált Görgeinek Csány László közlekedésügyi miniszter is: „Buda tehát be van véve; mikor a törököktől visszavettük, egész Európa részt vőn visszavételében, a vársereg körülbelül 1 lentziéhoz hasonló volt, a várparancsnok egy renegátussch chzi , az ostromló sereg 22 ezerét vesztett — minő különbség!!"

101 Rossz döntés volt-e Buda ostroma? igaza volt- és van-e azoknak az utólagos bírálóknak, akik úgy vélik, a Bécs elleni támadás eldönthette volna a háború sorsát? Az ezzel kapcsolatos fejtegetéseknek Kossuthtól és Klapkától Irányi Dánielen és Horváth Mihályon át Asbóth Lajosig és Krivácsy Józsefig se vége, se hossza. Csakhogy Bécs bevétele nem jelentette volna a háború végét. A főváros 1848 októberében egyszer már a felkelők kezére jutott, de ez egyáltalán nem akadályozta meg a katonai ellenforradalom kibontakozását. A fő cél az ellenséges főerők megsemmisítése lett volna, ehhez azonban a magyar hadsereg nem rendelkezett a legfontosabbak az erőfölénnyel. S ahogy Diószegi István a forradalom és szabadságharc 125. évfordulóján tartott előadásában kifejtette: „A magyar történetírás kedvenc vitája arról, hogy mi lett volna akkor, ha Pest idejében a bécsi forradalom segítségére siet, és ha Görgey Komárom után Buda helyett Bécsnek fordul, valójában hibás körben forog. A német fejlődés irányát az adott objektív feltételek mellett semmiféle külső hatással nem lehetett megváltoztatni. A német forradalom nem tudta megszervezni önmagát, és e képesség hiánya a német egység, és vele együtt a magyar forradalom sorsát is eldöntötte".

102 99 KLÖM XV. 375-376. old. 100 Pulszky Ferenc: Eletem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1958.

1, k. 542-543. old. 101 Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849. S. a. r. Hermann Róbert, olai y jtemény 44. Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszeg, 1998. II. 314. old.