Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

Tény, hogy az orosz intervenció hírének megérkezése után mind Kos­suth, mind Görgei igyekezett szabadulni az ostrom felelősségétől. Buda ostromát Görgei utólag többször is hibának mondotta, s a kormányt okolta érte. 103 1849 augusztusában Paszkevics tábornagyszámára írott rövid össze­foglalójában már egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Buda ostroma volt a leg­nagyobb hiba, amelyet elkövethettünk, mert ez meggátolt bennünket abban, hogy kihasználjuk az osztrákok fölött Nagysarlónál (1849. április 19-én) aratott győzelmünket". A Vár bevétele után erre többé nem volt le­hetőség. 104 Am, ahogy Görgei néhány évtizeddel később írta, semmi értel­me az ostrom felelősségének kérdését feszegetni mindazoknak, akik abban részesek, azért, „mert Kossuth Lajos minden áron akarta (quod erat demonstrandum); Klapka György a legmelegebben pártolta s e tettét csak akkor bánta meg, mikor már késő volt; Görgei Arthur pedig újonc tehetsége • „ I • • w 105 szerint kivitte . E felelősségáthárítási kísérletek révén jöhetett létre az a paradox hely­zet, hogy 1849 óta kortársak, politikusok, történészekés publicisták tucat­jai keresik — egy győzelem felelősét. Holott az adott katonai helyzetben Buda ostromán kívül nemigen volt más reális cél. A Vár bevételével a honvédsereg komoly, 5000 főnyi veszte­séget okozott az ellenségnek, 248 löveg és több ezer gyalogsági fegyver ju­tott a magyar sereg kezére. A meglehetősen véres ostrom egyike volt a szabadságharc legrövidebb ostromművelcteinek: mindössze 17 napig tar­tott. Az ellenségnek okozott veszteséget tekintve pedig a legnagyobb győ­zelemnek mondhatjuk. A foglyul ejtettek számát tekintve ehhez a győzelemhez csak az 1848. október 7-ei ozorai diadal mérhető. Ozoránál azonban a horvát hadsereg legalacsonyabb harcértékű csapatai estek fog­ságba. Budánál a császári-királyi hadsereg négy elsőrangú zászlóaljat veszí­tett. Emellett ez volt az egyetlen olyan eset 1848-49-ben, amikor egy hadsereg rohammal, s nem kiéheztetéssel vagy alkudozással foglalt el egv jelentős erődítményt. A szabadságharc leverésének oka nem a Budánál „el­vesztegetett" három hét volt, hanem az az ellenséges túlerő, amely az elkö­vetkező hónapokban az országra zúdult. 102 Diószegi István: A magyar forradalom nemzetközi helye. A negyvennyolcas forradalom kérdései. Szerk.: Spira György—Szűcs Jenő. Bp. ( 19/6.120. old. 103 Steier Lajos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és tót mozgalomról. Bp., 1 924.312., 545. old. loi Spira György: Az emlékíró Görgei első szárnypróbálgatása. Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp v 1993.178. old. los Görgei Arthur.- Még egyszer Kossuth és Görgei. Klny. a Budapesti Szemle 53. számából. Bp., 1881.34. old.

Next

/
Thumbnails
Contents