Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete

ket tekintve „bemenő adatként" szolgáltak minden terv- és koncepciókészítő számára. Melyek voltak ezek a tervek és koncepciók? A teljesség igénye nélkül közéjük tartoznak a várospolitikai, program jellegű jövőképektől kezdve a távlatos műszaki, fizikai, ökológiai átfogó terveken és koncepciókon, valamint az ágazati fejlesztési terveken át a több évre szóló pénzügyi tervekig a város fejlődésére kiható dokumentumok. Mindezek rendelkeztek egymásra kölcsönösen ható, meghatározott jövőképekkel. Tekintsük át röviden, milyen fontos munkák készültek el az elmúlt évtizedben. 1991-ben készült el egy hosszú távra is kitekintő munka „Budapest Szabaddemokrata Főpolgármesterének programjavaslatai" címmel, amely lényegében hat fő témakört ölelt fel: • A város térszerkezetének távlati koncepciója; • Egészségügy, szociális politika; • Oktatás, kultúra; • Főváros és kerületek; • Főváros és agglomeráció; • Vagyongazdálkodás, városrehabilitáció és lakáspolitika. Ezek a programjavaslatok tartalmaztak jó néhány elemet, amelyek a később készülő tervek és koncepciók vezérfonalaivá váltak, illetve részletesebb kidolgozásra kerültek. Természetesen voltak olyan gondolatok is, amelyek a későbbiekben elhaltak, illetve nem bizonyultak időtállónak. Már ebben a programjavaslatban kiemelten volt kezelve a szuburbanizáció problémája, az együttélés az agglomerációval, a város túlkoncentrált szervezetének és központrendszerének decentralizációja, a rehabilitáció előnyben részesítése, valamint azok a kívánatos vezér- vagy húzóprojektek, amelyek illeszkedhetnek a város átfogó fejlesztési célkitűzéseihez, illetve motorjai lehetnek. Már itt javaslatként szerepelt a Duna menti területek revitalizációja, a városmag Duna-tengely menti széthúzása. Az 1992-ben kidolgozott fejlesztési program címe: „Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai". Ez a tervtanulmány a város legfontosabb fejlesztési céljait térbeli prioritások megfogalmazásával mutatta be. Ezek a következők voltak: • A Hungária körút és térségének kiépítése; • A dél-budai Duna menti zóna (lágymányosi, egyetemvárosi egykori világkiállítási terület és a csatlakozó ipari területek fejlesztése, átalakítása); • A dél-pesti Duna-part kiépítése; • Az ún. kiskörút-fejlesztési cél (beleértve a Vásárcsarnok felújítását, a Kálvin tér átépítését, a Károly körúti Városháza-projektet, valamint a Nemzeti Színház megvalósítását az Erzsébet téri helyszínen). 1991-től kezdődően megindultak egy új általános rendezési terv (továbbiakban ÁRT) előmunkálatai, majd 1992-94 közt kidolgozásra és elfogadásra került az ÁRT programja. Ezzel párhuzamosan folyt egy nagy távlatú jövőkép kidolgozása érdekében a „Második Millennium" című, „Budapest új jövőképei" alcímű munka kidolgozása. Ez utóbbinak az lett volna a feladata, hogy az ÁRT számára olyan jövőképet al-