Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

gazdaság termelésének több mint a felét, exportjának 70-80 százalékát. Az ilyen vállalati méretstruktúra nem magyar/budapesti sajátosság, de az már igen, hogy a gazdaság e két része között nagyon gyenge a kapcsolat. A budapesti gazdaságra éppúgy jellemző, mint az ország gazdaságára általában a duális szerkezet, a hálózatok, kapcsolatrendszerek kialakulatlansága, a bedolgozói, alvállalkozói rendszer nagyon lassú kiépülése. (A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány beszállítói listát készített: a követelmények szintjét csak alig 300 kisvállalkozás ütötte meg, a listára jelentkezők 80 százaléka nem felelt meg a multinacionális vállalatok elvárásainak a termék vagy szolgáltatás minőségét, a határidők betartását tekintve és korlátozott kapacitásuk miatt.) A tudásbázis (egyetemek, kutatóintézetek) és a gazdasági szervezetek között hiányos, szakadozott a tudástranszfer. Ennek oka elsősorban az, hogy a gazdaság, ezen belül is főleg az ipar vállalatai kevésbé igénylik a K+F eredményeit (a külföldi nagyvállalatok még jórészt stratégiai fontosságúnak tartják a K+F tevékenységet, és őrzik is külföldi székhelyükön; a kisvállalatokjobb esetben licenceket vásárolnak, de általában nincs kapacitásuk, módjuk a K+F eredményeinek hasznosítására). Sajnos, a K+F állami finanszírozása is tragikusan alacsony szintű és csökkenő — így a tudásbázis állami intézményei is pénzügyi csődökkel, a túlélés gondjaival küszködnek: nem meglepő, hogy egyre kevésbé képesek megfelelni a korszerű gazdaság követelményeinek. Budapest olcsó város... A legnagyobb kelet-közép-európai városok — köztük Budapest — a világ nagyvárosainak sajátos csoportját alkotják. A javak és főként a szolgáltatások árai és a bérstruktúra alapján — a szocialista örökség és a gazdasági elmaradottság következményeként — olcsó városai Európának (egyelőre). (19 szolgáltatás árait összesítve Budapesten az árszint fele-harmada a nyugateurópai, 60-70 százaléka a dél-európai fővárosokénak. UBS Economic Research, 1997.) Nemcsak a szolgáltatások, hanem az alacsony lakásárak is vonzó hatást gyakorolnak a turizmusra, a vállalkozások megtelepedésére, sőt, a külföldi bevándorlók lakóhelyválasztására is. (Az utolsó két évben a fővárosi lakásárak átlagosan 70-80 százalékkal emelkedtek ugyan, de még így is 30-40 százalékát érik el a budapesti négyzetméter-átlagárak a párizsinak, a londoninak vagy a rómainak.) Budapest gazdasági súlya nő az országban, központi szerepkörei erősödnek A bruttó nemzeti termék előállításában évről-évre nő Budapest részaránya (1997-ben 34,5 százalékot tett ki az országos részesedés), amely lényegesen meghaladja a budapesti lakosság, a kereső népesség országos arányát. Ez elsősorban két tényezőre vezethető vissza: a budapesti gazdaság termelékenyebb az országos/vi-