Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

déki átlagnál, és gazdasági struktúrájában nagyobb részt tesznek ki a korszerűbb, magasabb termelékenységű ágazatok. (4. táblázat) 4. táblázat A budapesti és a vidéki gazdaság termelékenysége (%) megyei GDP/fő GDP/ foglalk. Egy lakosra jutó Terület az országos átlag %-ában ipari GDP tercier GDP az országos átlag %-ában az országos átlag %-ában Budapes t 1 78,3 164,4 128,1 224,5 Vidék + 83,3 86,1 94,2 72,4 Országos 100,0 100,0 100,0 100,0 Magyarország Budapest nélkül (Az egy lakosra jutó ipari GDP mutatója igen nagy szóródást mutat a megyék között: Vas megyében 156,1 százalék, Fejérben 138,8 százalék, Győr-Sopron megyében 129,2 százalék, míg Szabolcs-Szatmár megyében 55,4 százalék, Nógrádban 67 százalék. Viszont az egy lakosra jutó tercier GDP vidéki mutatójában alig van szóródás a megyék között.) Forrás: Kiss J, 1998. Budapesten a szolgáltató szektor a fejlődéshordozó, és a tercierizálódás már az 1990-es évek előtti időszakban elindult, míg a vidéki térségek differenciálódásában a rendszerváltás utáni ipari fejlődés játszik szerepet (Kiss, J. 1998). Budapest jellegében nemzetközi várossá vált, ahol számottevő a külföldről érkező termelési tényezők jelenléte. A főváros nagy súllyal vesz részt az ország külkereskedelmében, befogadja a nemzetközi és a külföldi intézményeket, vállalatai jelen vannak külföldön, lakosságában és munkaerőpiacán egyre több a külföldi (A budapesti agglomeráció területfejlesztési koncepciója, 1999). Budapest központi szerepköre változik: 1989 után decentralizáció indult el a magyar gazdaságban, a gazdasági szereplők száma megsokszorozódott. A felbomlott rendszer helyén most kezdenek kialakulni a termelési szervezet új kapcsolódási formái, a főváros ellenőrző-irányító szerepe a gazdaságban újra erősödik. A pénzügyi szervezetben Budapest az ország kizárólagos centruma, a kereskedelemben már országrészeket átfogó, budapesti székhelyű hálózatok, láncok épültek ki; az idegenforgalomban, a közlekedésben és az információáramlásban megkérdőjelezhetetlen, az iparban viszont lényegesen csökkent a főváros irányítása, központi szerepköre. Felhasznált irodalom — Baross P. (1999): Kiskereskedelem: átalakuló kínálati struktúra? V. 1-9. old. Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk. VI. 1-6. In: Pallai K -Tosics I. (projektmenedzserek): Budapest Városfejlesztési Koncepciójú. Bp. — Barta Gy. (1998): Industrial Restructuring or Deindusfrialisation? 189-209. old. In: Enyedi, Gy. (ed): Socio! Change ond Urban Restructuring in Central Europe. Bp., Akadémiai Kiadó.