Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

intézetek és a felsőoktatási intézmények között, az utóbbi javára. A vállalatokon belüli kutatás esett vissza a legnagyobb mértékben. 3. táblázat Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés Budapesten 1998-ban Megnevezés Számuk Budapesten Budapest részaránya (%) ' Kutató-fejlesztő hely 803 46,6 Teljes létszám 22 099 53,5 Ebből: Tud. kutató, fejlesztő 13 482 57,3 Forrás: Budapest Statisztikai Evkönyve, 1998. Bp., KSH, 1999. Jelenleg Budapesten koncentrálódik a K+

F kapacitás közel 60 százaléka. Az egyetemi K+F humán- és anyagi kapacitása területileg lényegesen kiegyenlítettebb. Becslések szerint a vidéki K+F kutatási bázis 70-77 százaléka tartozik az egyetemekhez. Budapesten ez az arány lényegesen kisebb, ami elsősorban az önálló K+F intézmények budapesti koncentrációjából ered. Az MTA intézeteinek 75 százaléka, a kutatói létszám 79 százaléka budapesti. Gyorsan épül a piaci szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra Minden olyan szolgáltató ágazat infrastruktúrája lendületesen épül, fejlődik, ahol a magán-, főleg külföldi befektetők jelentek meg. A befektetés remélt megtérü-