Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

lésének megfelelő sorrendben a beruházásokat a távközlés befektetései indították, és néhány év elegendő volt, hogy Magyarország/Budapest több évtizedes, fájdalmas lemaradását eltüntessék. A bankprivatizációhoz köthető a bankfiók-hálózat kiépítése. Budapesten azok voltak a kilencvenes évek első, nagyvonalúan renovált épületei, ahová bankfiókok telepedtek, és viselték a felújítás költségeit. A bankfiók-hálózati sűrűség azonban mind ez ideig elég alacsony maradt Budapesten. Budapesten egy bankfióknak kétszer annyi lakost kell kiszolgálnia, mint az ország egy átlagos bankfiókjának, és ötször-hatszor annyi lakost, mint az EU országaiban (Gál Z. 1998). 1995-ben nyílt meg Budapesten az első bevásárlóközpont, és azóta a legalább 30 hipermarket, megabolt, bevásárlóközpont nemcsak tömegeket mozgató forgalmával, de vonzó vagy éppen taszító építészeti megoldásaival nem elhanyagolható mértékben alakítja át a városképet. Sőt, az új kiskereskedelmi központok megváltoztatják a város szerkezetét is, sokszor „konkurenseivé" válnak a korábbi kerületi központoknak. Óriási beruházásokról van szó: a Westend például mintegy 40 md Ft-ba, a Gampona 28 md Ft-ba került (vessük ezt össze azzal az adattal, hogy pl. 1998-ban összesen kb. 600 md Ft-ot tettek ki a budapesti beruházások). A bevásárlóközpontokkal egyszerre vált az ingatlanfejlesztők célterületévé az irodaházépítés. Az 1990-es évek elejétől a főváros irodapiaca 50-60 ezer négyzetméterrel gyarapodott, és ma már megfelel a kereslet minőségi és mennyiségi igényeinek. A belvárosi irodapark nagyjából telített, és elsősorban a parkolási problémák miatt nemigen bővíthető. Kihasználtsági mutatója 90 százalék körüli. A külvárosi irodapiac viszont bővül (főleg a Váci út mentén, a Moszkva tér környékén és a IX. kerületben). Az irodapiac területi arányainak lassú eltolódása a külváros felé az olcsóbb bérleti díjakkal, a jobb parkolási lehetőségekkel magyarázható. Ez az irodapiac-szegmens még kevésbé kihasznált, mint a belvárosi. Az irodaházak keresletét meghaladó kínálat miatt fordult az ingatlanfejlesztők érdeklődése most a szállodaépítés felé. Utoljára 20 évvel ezelőtt volt Budapesten jelentős szállodaépítés; az utolsó nagyberuházás, a Kempinski Hotel 1993-ban épült. Azóta a szállodai kapacitás alig bővült, ami egyrészt a szállodai beruházások lassúbb megtérülésével, másrészt a turizmus visszaesésével magyarázható. A szakemberek a budapestiAnagyar turizmus fellendülését jósolják, bizonyosan ezzel függ össze, hogy a tervek szerint csak a következő két évben 10 közepes és magas kategóriájú szálloda nyílik meg Budapesten, főleg a városközpontban. A technológiai park az egyetemek (vagy önálló intézetek) kutató-fejlesztő tevékenységének, a kutatási eredményeket alkalmazó vállalatoknak és e tevékenységeket finanszírozó pénzügyi szervezeteknek együttműködése egyazon helyen. így az együttműködés hatékonyan segíti, felgyorsítja az új gondolatok, a technikai innovációk megszületését. Az első, „klasszikusnak" nevezhető technológiai park létesítéséről Magyarországon 1996-ban döntött a kormány: az Informatikai és Technológiai Innovációs Par-